Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 8. szám - Simó Márton: Szilágyi Domokos és az öregek

korai halála felé vezette. Bizonyítékként állhatnak betegségei, alkoholizmusa és neurotikus lelki alkata. A felületes vizsgálódó ilyenkor azt is mondhatja, hogy ennyi alkati és környezeti tényező szükségszerűen kiprovokálja az önpusztítást... Csakhogy Szilágyi Domokos (utolsó élettársa, Nagy Mária szerint) „... hülyeségnek tartotta az öngyilkosságot, s legutolsó éveiben viszonylag jó körülmények között élt, volt pénze, bejárta Észak- és Nyugat-Európa egy részét (1972), rendezett (?) magánéletet élt, s mondhatni elegáns volt - először és utoljára életében. De — Nagy Mária szerint — Szilágyi Domokost, az öngyilkosságot elítélő kiejelentései ellenére is, nemcsak a romániai társadalom és valóság nyomasztotta. „Bárhol a világblan lettek volna jobb gondolatai, pillanatai, de az emberi lét tragikumától, az egzisztenciális tragikumtól sehol sem szabadulhatott volna meg.”

Források:

Plugor Sándor: Szilágyi Domokos:

Cs. Gyimesi Éva:

Szakolczay Lajos:

C. G. Jung:

Fekete Sándor - Kelemen Gábor:

Heidegger, M.: Jakab Antal:

Szilágyi Domokos: Öregek könyve, Kriterion, Bukarest, 1976. A költő életei. Kriterion, Bukarest, 1986.

Kényszerleszállás. Kriterion, Bukarest, 1978.

Élnem adjatok. Kriterion, Bukarest, 1990.

Világ hava. Magvető, Budapest, 1988.

Feleződő idő. Kriterion, Bukarest, 1974.

Tengerparti lakodalom. Kriterion, Bukarest, 1978.

Találkozás az egyszerivel. Kriterion, Bukarest, 1978. Teremtett világ. Kriterion, Bukarest, 1983.

Legenda helyett a műről. Forrás, 1990/7.

Olyan csendben jársz, mint a halál. (Beszélgetések Nagy Máriával, Forrás, 1990,/8.)

Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa, Budapest,

1990.

Az öngyilkosság és mentalitástörténeti vonatkozásai. Valóság,

1991. /7.

Lét és idő. Budapest, 1989.

Hol és mikor halt meg Szilágyi Domokos. Kelet-Nyugat, 1991./30.1.

66