Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 7. szám - Erdély lelki foglya (Cs. Szabó László levelei Veress Dánielhez Sepsiszentgyörgyre) - Közreadja Veress Dániel

semmi szeretni való. Vedd Batsányi jellemző s elszomorító esetét. Ahhoz, hogy leg­alább személyében keresztülvigye a magyarok felszabadítását, az egyszemélyes nem­zeti függetlenséget, nyakló nélkül be kellett állnia egy másik pajzs mögé bonapartis- tának. Kérdezz meg egy franciát: a napoléoni zsarnokság titkos rendőrsége felülmúlta a. bécsi zsarnokság kontárabb és kedélyesebb rendőrségét. Eben gubát cse­rélt. Csakhát az egyik üldözte, a másik védte, tehát a védelmező felé szemet hunyt. Wesselényi írásaiból kiderül, hogy helyén volt a szíve, de nem volt arányérzéke. Me­lyik magyarnak van? Az a baj, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer Nagy La­jos királyunk és Mátyásunk (hála félig a románoknak), s aztán nem volt többé senki. Emlékük még mindig fészkelődik a tudat alján. Pár megjegyzés. Nem használtam volna tudatosan előrevetítő anakronizmussal a „hármas piramid”-ot (149.1.) 1839 telén, amikor a kép csak 1860-ban jelenik meg elő­ször. Heves vitában, szikrázó összecsapásban senki se mondja (szinte komikus), hogy „a gőzzel forgatott hengerű malmok, a partrobbantással szabályozott folyók” (159. L). S mint volt lovas ember, nem tudom elképzelni, hogy apja vad lóra kötözte a fiát. Meg akarta ölni? Vad lóra dobta? így emlékszem a történetre. S azt már elhiszem. A második felvonás negyedik jelenete (182. oldaltól) váratlanul ért, nincs előkészítve, nem következett az előzményekből. Általában a nők élettelenebbek, mint a férfiak. S baj-e, hogy az összes figura közül, még Wesselényit is beleértve, Nuczujt kedveltem legjobban? Múlt héten megjelent új könyvem, A Pokoltornác (negyvennyolc prózavers), e hó vé­gén mutatja be a Szepsi Csombor Kör. A kiadó. Még nem tudom, hogyan juttatom el, postára nem akarom bízni. Megvan az előző könyvecske, Petőfiék? Azt se küldtem el, mert nem volt kivel. De talán M. Jóskának több esze s leleménye volt. írtam Erdély­ről, s mai lírájáról egy kilencoldalas esszét a német nyelvű Antológia kiadása alkal­mából (eredetileg Bevezetőnek szántuk, de az osztrák kiadó sokallta a hosszát), így tudom, az Új Látóhatár legközelebbi száma közli, a SZER műsorában már elhang­zott. Még egyszer mindent köszönök. Családodat szívből köszöntőm, Téged szeretettel ölel Cs. 25 1975. júl. 5. Kedves Dani, Tessék,itt van, hogy szavamnak álljak. Azt hittem, csak gondosan le kell tisztáz­nom. Át kellett dolgozni, s még egyszer ellenőrizni kellett minden adatot. Nyolc napi kemény munkámba került a Jóskának leadott négyszáz oldalas könyv, az Új Látóha­tárnak írt 20 oldalas tanulmány, sazl. U.-nak adott két elbeszélés után, további vizs­gálatok, oltások, s rádiómunka közben. Már ismered az életemet. Még vizsgázott is belőlem három cselédkönyves orvos, nyomták, tapogattak, kérdeztek egész délelőtt, háromszor elölről, de átmentek mind a hárman. Hat nap múlva megyek Svájcba, As- conafölé, tizenhat napra. Egész évi szabadságom ez, később már nem mernék kimoz­dulni Londonból. így is szurkolok, itt kb. egy hónapos kánikula volt, használt a lá­bamnak, odaát, hallom özönvíz és hideg van, erre verem el a kis pénzemet? Hogy megint elkéküljek ? Nemcsak érzem, tudom is, hogy ez a legérettebb s talán legjobb esszémnem Shakes- peare-ről, hanem ami mögötte volt. Háttér-tanulmány. Van a megelőző tíz-tizenöt év­43

Next

/
Oldalképek
Tartalom