Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 1. szám - Kilencven éve született Tóth Menyhért - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése
Kilencven éve született Tóth Menyhért Sümegi György Tóth Menyhért pályakezdése* A JL JsL közel egy évtizede (1980) lezárult életmű induló ütemét, kezdeti stádiumát, egyáltalán a kialakulását ma még elég nehéz vizsgálni. Nehéz, mert a Tóth Menyhért-művek zömét birtokló múzeumban nem készül(t) az életmű egészét számba vevő, földolgozó oeuvre-katalógus. A másik hátráltató eleme a kutatásnak: a Tóth Menyhért dokumentumok rendezetlensége, publikálatlansága, és az a tény, hogy két fő csoportban maradtak fönn: a kecskeméti múzeumban és a Tóth Menyhért-művek örökösénél, a szerzői jogutódnál, Zsellér Jenőnél. Tóth Menyhért festői pályára indulását, egyáltalán: a végleges elszánást sokféle indok motiválta, motiválhatta. Több, a későbbi évtizedekben megfogalmazott felnőttkori emlékezésben idézi meg indító, gyermekkori élményeit, amelyek együttesen, egymást erősítve mutatnak a művészi pálya felé. Mivel Tóth Menyhért alkatilag, fizikailag (nagyrészt betegségei következtében) szenvedő, befelé élő típus, így föltehető az is, hogy művészeti pályaválasztásának bizonyos indító okai mindvégig rejtve maradtak a személyiség érzékenyebb, nem kitárulkozós, eltakart rétegeiben. Ha életadatait vesszük számba, már akkor, önmagában fontos következtetésekig juthatunk el. Tóth Menyhért születése (1904. január 2.) körüli időben, pontosabban kilenc nappal később (jan. 13.) mutatják be Budapesten Bartók Béla Kossuth-szimfóniáját. 1904 a pártcsatározások, a sztrájkok, a szakszervezeti mozgalom erősödésének, a szociális elégedetlenség növekedésének az éve. Ez évben halt meg Jókai. Változatlanul magas volt az éves kivándorlási szám (97 340 fő). A Monarchia és Szerbia között támadt diplomáciai feszültség (Szerbia francia ágyúkat és hadfelszerelést akart vásárolni) pedig egyértelműen utal a korszaklezáró eseményre, a nagy, az első világháborúra. Tóth Menyhért Mórahalmon - Szeged mellett - született, de élete első éveiben többszörös lakóhelyváltoztatásra kényszerültek a szülei. A szőlőműves, a vincellér apa előbb Kecskeméten (Tóth Menyhért akkor alig volt egyéves), majd Petőfiszál- láson próbált szerencsét. Aztán véglegesen a szülei falujában, a Kalocsa melletti Miskén lelt otthonra. A család hányattatása azonban még nem ért véget, mert Miskén és a közeli tanyavilágban nyolcszor cserélt (bér)lakást a család, míg végül, 1937-ben beköltözhettek saját, Rákóczi-sori házukba. Harminchárom éves tehát Tóth Menyhért akkor, amikor az ismert Rákóczi-sori házba költöztek. Addig: gyakorta változó, de mindig ideiglenesnek, nem véglegesnek tudható „otthonokban”, bérleményekben, szűkös szobákban, csendes tanyaudvarokon, magányos tanyaházakban, főiskolás korában nyomortanyákon, alkalmi szállásokon, a főiskola egy-egy zugában meghúzódva telt az élete. * Részlet egy hosszabb tanulmányból 39
