Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 3. szám - Baka István: A Jelenések Könyvéből (vers)
Baka István A Jelenések Könyvéből Darvasi Lászlónak És a sötétség csattog mint a zászló És csillagok pohárszilánkjai S holtak hajába túrva ujjhegyét mind Bevérezi húgunk a déli szél És részegítő ívben hull alá A csapra vert magasság óbora S ha majd a hordó kiürül dohot Lehelnek ránk a dongaboltú mennyek Elvágtatott a tenger csődöre Az éji kanca lüktet és vajúdik Csikója holt s a hajnal-méhlepény Fertőzetétől üszkös lesz a búza És csont a csonthoz nem tér meg soha Kiömlött vérünket beissza a Semmi fűrészpora s kilóg a lószőr Istenből mint kibelezett bábából Szétszélednek a nászi lakoma Vendégei kiknek pecsétnyomó Az arcuk és mi rőt viasz az ábrát Viseljük megdermedve már örökkön És csillagok pohárszilánkjai Csikordulás a hold-vasú bakancsok Alatt ahol frigyet kötött a vér A borral s vőfélyrigmus a halál
