Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 11. szám - Csányi Erzsébet: Crnjanski "álomföldrajzának" érintettjei (Miloš Crnjanski és a szerb kultúra)
műértelmezés ekvivalenciája annak az igénynek az egységes elméletbe illesztése, amely pl. a két világháború közötti magyar irodalomban a hiányzó, friss tudományos nézőpont helyén előhívta az esszét, s regényeket beszélt ki, drámákat szórt szét ezekben a szellemes és magvas írásokban. Ha re- gény(ek)ről írt hosszabb eszmefuttatást keresünk, hamar ráakadunk a Hétköznapok és csodák-ra. Szerb Antal a civilizáció elleni lázadást kereste, látta a XX. századi regényben. Vagy fél évszázaddal később a Kaland és gondviselés Ungvári Tamástól, amely „fejlődő esztétikai szféráról”, lázadás helyett forradalomról és „tudat-rekonstrukció”-ról beszél a XVIII. századi regény kapcsán. íme két irodalomtudományos könyv: a sziporkázó Szerbé csupa ingerlő lelemény, a filológus Ungvárié adatok és utalások serény hálója. Az (irodalom)tudomány-kritikai inspirációkkal is bíró Fejér Adám-kötet egy harmadik fajta közelítést ad, nevezzük „mélyolvasatok” füzérének. Szerb Antal azt úja már említett könyvében a jelen századról: „egy új, nem politikai és nem is világnézeti, hanem valami meghatározhatatlan vitális szabadság vajúdik a kor harcaiban, a nemzetekben, melyek egymást fenyegetve feszülnek neki szűkké vált határaiknak, az emberek és termények gigantikus túlszaporodásában és a tömegek múltat romboló nyugtalanságában”. A nyugat-európai regény az emancipáció műfaja, a csoda kijátszása az elszemélytelenedő világrend ellenében. Szerb az új szabadság nevét keresi, amely leszámol a civilizációval, vagy annak egy megmerevedett formájával. Tulajdonképpen a kor szabadságeszméjét firtatja, amely túl van a XVIII. század lelkiismereti, és a XIX. század politikai szabadságán. Fejér ugyancsak a polgári világképnek az elmúlt két évszázadban követett szabadság-variációival szemben, egy azokat meghaladó álláspont alakításának reményében vizsgálódik. Nemcsak arról van szó, hogy a magát ellentmondásaiban felismerni nem tudó Kelet-Kö- zép-Európát, a civilizációs lemaradást szégyellő és megszenvedő régiót valami végzetes inercia a korlátolt érvényű politikai szabadságeszme követésének szolgáltatja ki. A szabadság létrevonatkoztatottságát, transzcendens-kultúrtörténeti jellegét felismerni nem tudó nézetek elodázzák a Fejér Adám által „új felvilágosodás”-nak nevezett kort, a pragmában rekedt ész egy hibás körön mozogva elveszíti szellemi teljesítőképességét, az ezt biztosító szabadságot (személyességet). A .liberális kultúrutópia” (Pro- hászka Lajos) a történelmet formálandó tárgynak, legyűrendő feladatnak tekintette, szüntelen saját képére akarta gyúrni, s minden ezt gátló hatást szabadságeszméje sérel- mi listájához csatolt. Fejér szerint az individualizáció történelmi folyamata mára teljessé vált, a történelem mint kiteljesedett jelenség már nem várja el a gyakorlati szempontot; röviden: a liberalizmusnak nincs tárgya. Ezt a zavarba ejtő, kínos szituációt oldja fel és -meg a szerző a szellemi szabadság mibenlétének kimunkálásával, menti ki egy roskadó ideológia alól az örök emberit. Fejér Adám új könyvét (legalább) három vonatkozásban tartom jelentősnek: fenntartja, és új módon fogalmazza meg a (Kelet-)Kö- zép-Európa gondolatot; tudomány-kritikai okfejtése ismét felveti a szellemi teljesítmény mibenlétét és értékelhetőségét, valamint a szabadság-eszme ideológia-mentes megközelítésével lehetőséget teremt egy valódi értelmiségi szerep választására. E három gondolati dimenzió adja a kötet „terét”, eszmetörténeti tágasságát. Befejezésül hadd utaljak Fejérnek egy vallomás értékű analógia-sorára, amely azt példázná, hogy a .különböző metafizikai megoldások mindig támaszkodtak az illető kultúra sajátosságát megtapasztaló művekre”. Ekként tartozik össze Shakespeare és Locke, Rabelais és Descartes, Goethe és a klasszikus német filozófia képviselői, Tolsztoj, Dosztojevszkij és az orosz vallási újjászületés filozófiája, Ady és ... az „Ady életművére támaszkodó ontikus-kul túrtörténeti szemlélet”. Én látok erre esélyt. Kovács Imre Attila Crnjanski „álomföldr aj z ának” érintettjei Műo§ Crnjanski és a szerb kultúra A szegedi József Attila Tudományegyetem Szláv Filológiai Tanszékének kiadványaként jelent meg 1993-ban, Milo§ Crnjanski születésének századik évfordulóján egy olyan ta97
