Forrás, 1994 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 10. szám - Friedrich Anna: A vajdasági magyar sajtó helyzete (Újságírás háborús hátországban)
Az újságírói szakma e „békés” szabadsága azonban csak az első többpárti választásokig tartott. A Vajdaság önálló döntéshozatali jogát megszüntető szerbiai kormányzat ebben az időszakban tovább folytatta a nagyméretű centralizációt. A Vajdaságnak úgyszólván csak az itteni, tartományi érdekeltségű sajtóval (egy szerbnyelvű napilappal és a nemzeti kisebbségek sajtójával) való rendelkezés jogát hagyta meg azzal, hogy a pénzkezelést a szerb köztársasági költségvetéstől tette függővé. Az addigi társadalmi tulajdonból ebben az időszakban államosították az újvidéki Forum kiadóházat, mégpedig egy olyan szervezési módot jóváhagyva, amelyben a profitot hozó addigi gazdasági egységek részvénytársaságként önállósultak, az itt megjelenő lapok alapítói jogát pedig a vajdasági parlamentre ruházták rá. így az állami támogatásra szoruló kisebbségi sajtószervek pótjövedelem nélkül maradva, anyagi szempontból függővé váltak a tartományi parlamenttől. Kivételt a Dolgozók szakszervezeti lap szerkesztősége képezett, amely - amikor a szakszervezet hivatalosan is lemondott a lapról — kiválva a Fórumból, Újvidéken Kft-t alapított és most ötödik éve magánpénzekből Családi Kör címen családi hetilapot jelentet meg. Ezen kívül ’90 áprilisában Napló néven még egy magánlap indult szabadkai bejegyzéssel, újvidéki szerkesztőséggel. A magát szabadelvű hetilapként meghatározó újságot a más vajdasági szerkesztőségekben, főként a televízióban és rádióban dolgozó újságírók hozták létre, ma is bedolgozó újságírók készítik immár ötödik éve. A tartományi érdekeltségű politikai sajtó alapítói jogáról a kormányzat a későbbiek során sem akart lemondani, így az újvidéki Forum-ház keretében megjelenő vajdasági érdekeltségű magyar sajtó, a Magyar Szó napilap, a Jó Pajtás és a Mézeskalács hetente, illetve a havonta megjelenő gyermeklapok, a Képes Ifjúság ifjúsági hetilap anyagi helyzete a tartományi képviselőház által folyósított dotációtól függ ma is. Ilyen anyagi-jogi keretben jelent meg 47 évig Szabadkán a 7 Nap politikaicsaládi hetilap is, amelynek szerkesztősége — amikor a dotáció elmaradtával a lap múlt év augusztusától anyagiak miatt nem jelenhetett meg - a VMDK támogatásával magyarországi alapítványi pénzekkel múlt év őszén elindította Szabadkán az Új Hét Nap hetilapot. A szerkesztőség az idén augusztus 4-én - a jelek szerint a VMDK-n belüli ellentétek lecsapódásaként - ismét új hetilapot indított Szabad Hét Nap néven, a Magyar Kultúra Alapítvány és az Illyés Alapítvány támogatásával. Az Újvidéki Rádió és az Újvidéki Televízió egy szerbiai törvénnyel az egységes Szerbiai Rádió és Televízió állami vállalat kötelékébe került, ezzel együtt a magyar műsorok szerkesztőségeit is a Belgrád-irányította vezetésnek rendelték alá. Politikai körülmények Az ilyen jogi-hatalmi rendezés ellenére a szerkesztőségek továbbra is igyekeztek önálló, pártoktól független szerkesztéspolitikát kialakítani, azt vállalva, hogy ha jogilag nem is sikerül függetlenedni, az írásmóddal lehet. Ebben a törekvésben a hatalommal szemben nem egy alkalommal voltak kénytelenek a polgári engedetlenség különböző formáihoz folyamodni. A hatalom több ízben is igyekezett „rendszabályozni” a „szerbellenségnek” titulált háborúellenesség miatt a magyar lapokat, elsősorban a Magyar Szót és a 7 Napot. Amikor ez nem ment nyomásgyakorlással (egy rádiós újságíró ezt úgy fogalmazta, hogy gúzsba kötve táncolunk), akkor a megjelenéshez elengedhetetlen dotáció drasztikus csökkentésével elérte, bogy e lapok egyszerűen nem jelenhettek meg. A Magyar Szó napilap szerkesztősége a lap kiadásához szükséges anyagiak megvonására már 1992. november 23-án, a lap megjelentetésének egynapos szüneteltetésével, felhívta a hazai és a nemzetközi közösség figyelmét, ennek ellenére bekö81
