Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 10. szám - Ryszard Kapuscinski: A Birodalom (III. rész - Fordította Szenyán Erzsébet)

A karavánok egész Ázsiát ellátták bakui olajjal. Marco Polo írja, hogy az olaj elsősorban értékes orvosság volt a tevék bőrbajaira. Vagyis a középkori ázsiai áruszállítás bizonyos értelemben a bakui olajtól függött. Az égő föld miatt Baku a hindu tűzimádóknak is Mekkája volt. Seregestül jöttek Indiából, hogy melegedje­nek égő isteneik közelében. Fennmaradt utánuk egy szentély is Atesgjakban négy kialudt kemencével. Száz évvel ezelőtt állítják fel Bakuban az első fúrótornyot. A város szédítő karrier előtt áll. Eljött ide egyszer - mesélik — egy lengyel, egy elegáns, energikus ember. Konflist bérelt, s elindult. Egyszercsak levette cilinderét, és kihajította. A meghökkent kocsisnak megmutatta a helyet, ahova a cilindere esett, s így szólt: Itt fogunk fúrni. Gazdag ember lett belőle. Több, mint kétszáz külföldi cég vett részt a bakui kőolaj kitermelésében. ,, 1873-ban lépett működésbe — írja Harvey O’Con­nor - az első önműködő olajkút. A következő évtizedben Baku a világ leggazdagabb városainak szintjére emelkedett, az örmény és a tatár olajmilliomosok pedig riva­lizálni kezdtek a texasi milliomosokkal. A város a világ legnagyobb olajfinomító központja lett. Oroszország a nagy olajexportőr helyzetébe került, s néhány évre háttérbe szorította az Egyesült Államokat. A Nobel fivérek, akik teljesen véletle­nül kerültek Bakuba 1875-ben, egy évvel később fölépítették első olajfinomítóju­kat, 1878-ban pedig megalapították a Nobel Brothers Naphtha Companyt, amely 1883-ban már az olajtermelés 51%-át ellenőrzése alatt tartotta. Ok építették meg az első kőolajvezetéket a Baku környéki olajmezőkön, Pennsylvániából hozattak fúrómunkásokat, és fölhasználták a tudományos eredményeket e kaotikusán fejlő­dő iparág megszervezéséhez. Néhány év alatt a Nobel fivérek már nagy tengerjáró tankhajókra tettek szert, és kisebb folyami tankhajóik is voltak a volgai olajszállí­tásokhoz. Történt mindez akkor, amikor Amerikából még mindig vitorláshajókon szállították hordókban és kannákban az olajat. A Nobel fivérek kivételt képeztek az alól a szabály alól, amely szerint, ha valaki csak egy évig élt is az olajmágnások között Bakuban, többé már nem válhatott újra civilizált emberré. A „Fekete Város”, Baku a világ egyik legcsúfabb, legforgalmasabb és legnyugtalanabb zugá­vá lett. A tatárok, örmények, perzsák és zsidók az oroszokkal együtt olyan etnikai mozaikot hoztak létre, amelyben időről időre véres leszámolások zajlottak. A cár jelentős olaj lelőhelyeket ajándékozott kegyenceinek. Virágzásnak indult a speku­láció, a vagyonok napról napra növekedtek. A világ sosem látott eddig ehhez fogható dolgokat, még Nyugat-Pennsylvániában sem. Mivel nem volt mód a feltörő kőolajpatakok felfogására, az olajkutakat töltésekkel vették körül olajtavakat képezve ily módon. Ennek ellenére gyakran egész olajfolyók ömlöttek a kutakból egyenesen a tengerbe”. — Elnézést kérek, de egy kicsit nacionalista módon fogok beszélni. — Nagyon mulatságos ez az izgága azerbajdzsán nő, aki tudja, hogy a nacionalizmus tiltott gyümölcs, mégsem tud ellenállni a kísértésnek. Közép-Ázsia plasztikus térképe előtt állunk, és az azerbajdzsán asszonyka azt akarja megmutatni, milyen nagy volt Azerbajdzsán (ezt tartja afféle kicsit-nacionalizmusnak). Mondom neki, hogy a Nagy Tegnap bemutatásának szándéka manapság általános jelenség az egész világon. Bárhova utazunk, az emberek mindenütt azzal dicsekszenek, hogy hova el nem jutottak az őseik. Úgy látszik, az embereknek szükségük van erre a tudatra, sőt, talán egyre inkább szükségük van rá. Mondom, hogy itt alighanem valamilyen rekompenzáció és igény működik. Valamikor a világ tágas volt, és ha egy nép egyszercsak úgy érezte, hogy terjeszkednie kell, akkor egészen messzire terjesz­kedhetett. Vegyük a rómaiak imponáló terjeszkedését! Nézzük meg, milyen csodá­59

Next

/
Oldalképek
Tartalom