Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 10. szám - Böjti Gábor: Gázember; Árnyékban, nyomtalanul; Ön kielégít. És? (versek)
Böjti Gábor Gázember „Ne légy szeles.” ez őszi létben én míg bennem a szél csavarog (óh milyen szorongató belügy) s úgy forgatom a szemem mint a felügyelő ha valahol szaglásznivalót vél csak mászkálok nem találom a helyem fázom mint mikor lecsúszik a takaróm és széllelbélelt hasamat vakarom hogy nehogy kirobbanó sikerem legyen etettek mi így kínoz nem a korgás emészthetetlen emléktől ég a belem azon rágódom hogy törődtek velem szorongás gyötör hányinger és tűrt szelek mik egy rozzant léghajóban küzdenek mihez a csonjaim zaja a nyikorgás A Árnyékban, nyomtalanul olykor-olykor főleg verőfényes napsütésben felemelem a fejem a metsző fény reménykedővé nyes arcom olyanná válik mint a selyem és a hol komoly hol nevetséges szarkalábak csillogó tengerszemem partjáról eltűnnek s lehetséges kegynek látszik mi máskor reménytelen ilyenkor föveny es partra vágyom 29
