Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 9. szám - Kabay Lisette: Székely lőportartók fényjelképei
Kabay Lisette Férfitenyérbe simuló, fényesre csiszolt szarvasagancs tárgyak. Szíjra fűzve hordták, jártukban kissé himbálták, ékes oldalát láttatták. Asszony kézbe nem illett abban az egyszer-volt világban. A .................................................. JLM. Csíkszeredái nyomdából 1975-ben került ki dr. Molnár István és Ughi István rajzoló néprajzosokat, jelképkutatókat és minden múltunk iránt érdeklődőt megörvendeztető, Csontkarcolatok, porszaruk rajzai című, több mint ötven lőporszarut bemutató albuma. Dolgozatomban főként az ő ábráikra hivatkozom, rajzaik számozására MU jelöléssel utalok1. Az album szerzője a tárgyak kimerítő leírását nyújtja, rajzolója szép, jól kivehető ábrákat közöl, így mentesítenek a leíró munkától s lehetővé teszik, hogy helykímélő részlet-rajzokat mellékeljek. A legrégibb példányok a XVII. századból keltezettek, elődjeik a XVI. sz. derekától kezdve készültek, de a Magyarság tárgyi néprajza2 avarkori, a mieinkhez hasonló díszítményű porszarut is bemutat. A szakirodalom a mintakincs főbb elemeit ősi eredetűnek tartja, sejthetjük, hogy az egyszerű minták közölnivalója nem érdektelen. Csak hagyományhű jelzésrendszert tükröző tárgyakat veszünk szemügyre, de a reneszánsz hatást mutató, elidegenedett modorú portartók is tisztán őrzik az ősi szerkesztési elvet. Ennek köszönhetően tétovázás nélkül felismerjük, hogy a reneszánsz vadrózsa naprvirágból, a sugaras szirmú nyílásból faj zott el. Jelkulcs A székely lőporszaruk alább felsorolt elemei a mértanias rajzú emberkék és az oroszlánok kivételével népi díszítőművészetünknek úgyszólván valamennyi, eredeti sajátosságú ágában elterjedt. Napvirág; naprózsa Népi portartóink nagy többségének központi mezejét, Viski Károlyt idézve „mellét”, stilizált napjelkép foglalja el: sugaras szirmú, margarétára emlékeztető nyílás. Fényjelkép voltához nem férhet kétség, erről nyelvünk is tanúskodik, virág szavunk a világ elkülönült változata. Az MU album ötvenhárom portartója közül több mint negyvenről máris kijelenthetjük, hogy biztosan ismerjük fő ábrájának jelentéstartalmát, több mint negyvenszer sugárzik róluk szemünkbe a fény [a) 45
