Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 7. szám - Fehér Zoltán: A mitikus kemence (Egy szexuális szimbólum Bátya folklórjában)
első jutott el. Mindennek illusztrálására lássuk a „Fölszántják a kuckót” c. bátyai gyermekmesét. (AaTh 2251) Szövegünknek csak magyar és szerb változatai ismertek a nemzetközi katalógusban. „Ez olyan rövid mese, amit gyerekeknek szoktak mesélni. Egyszer nagyon régen volt, és akkor nem volt födje a bácsinak meg a néninek. Má öreg ember és bácsi vót. Hanem vitatkoztak, hát hol kellene nekik szántani, hát nekik is vóna egy kis födjük. Hát mit csinálnak? Hát fölszántják a kuckót, a kemencekuckót. Befogta a két ökröt, s nekiiramodott szántani a kuckót. Szánt, szánt. Egysző azt mondja:- Hallod-e asszony? Találtam egy skatulát, egy dobozt. Hát tovább szánt. Az asszon beviszi a dobozt. Tovább szánt, szánt, egyszer csak azt mondja:- Hallod-e, találtam egy kúcsot is! No, jól van. Hát be is végezte, a kuckót főszántotta, begyün a szobába:- Hallod, asszony, megnízzük, ez a kúcs hátha passzol abba a kis dobozba! Nízegetik, ide-oda, egysző csak jó a kúcs a katulába. Kinyissák, kiugrik a nyuszika. De nagyon rövid vót a farka, nem tudták elkapni, és a mese is ilyen rövid lőtt.” A szöveget képtelenségei miatt hazugmesének, utolsó mondata miatt csalimesének is nevezhetjük. Ám éppen „zagyvaságai”, hogy ne mondjam, „szürreális képei” miatt gyanús mai funkciója. Releváns szavai közül a föld női princípium. Bátyai ráolvasásban „zemjena majko”-nak (földanyának) szólítják. A sárgaföld pedig — amiből a kemencét is rakják — BERNÁTH Béla szerint a női nemiszerv jelképe. (Jelképtár 70.; BER- NÁTH 10.) Ez az értelmezés további azonosságokat kínál. így a szántás coitus jelentése a „Szántottam gyöpöt, vetettem gyöngyöt” kezdetű magyar népdal megfejtése alapján LÜKŐ Gábor híres könyve óta közismert. (LÜKO 112.) A doboz nem más, mint a németben Pfefferbüschenek (borstartónak) is nevezett vulva. (BERNÁTH 48.) így a F. Ferenc meséjében szereplő borstörő jelentése is megvilágosodik. (BERNÁTH 48.) Hasonlóképpen a phalloszt szimbolizálja az eke és a kulcs is. (Jelképtár 58.; 130.) A ládikó (skatula, doboz) és a bele illő kulcs szexuális szimbólum voltának bizonyítására hadd idézzek egy karcsai cigány mesét. Hőse, Királyfia Kis Miklós praktikák következtében kénytelen elhagyni teherbe ejtett feleségét, s másik asszonyt vesz magához. A mese végén visszaveszi régi feleségét, aki végre meg tudja szülni ikreit. Az igazságtétel előtt Királyfia Kis Miklós így kér tanácsot: „Mondja, hogy volt neki egy aranyládája egy aranykulccsal, de elhagyta a kulcsot, vett hozzá egy ezüstkulcsot. De most megtalálta az aranykulcsot. Mondják, hogy melyiket használja. Mindegyik mondja, hogy csak az eredetit használja.” (AaTh 1932+AaTh 440-AaTh 425A) (NAGY) A mesélő nyilván tévesztett, hisz nem a kulcsot, hanem az aranyládikát (első feleségét) vesztette el. Lám, egy „gyermekmese” kemencéje is ennyi titkot rejt. Érdemes lesz talán tovább vizsgálni tárgyunkat. A kemence, mint tűzhely központi része a világmindenséget vagy az embert szimbolizáló háznak (sátornak, barlangnak). A családi élet központjára utal.(Jelképtár 229.) BERZE NAGY János mitológiai munkájában a „világ közepe” képzetét sok-sok nép világképében kimutatja, (BERZE NAGY 99—111.) és mitikus-földrajzi értelműnek fogadja el. Hasonló jelentésű a szintén nagy múltú és elterjedt „föld 23
