Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 5. szám - Pethő László: Rendszerváltás helyben - Egy jászsági falu az átalakulás éveiben
lépéseket tettek a megoldás érdekében. A kommunális fejlesztések közül ezen a területen a legnagyobb, 60-70 százalékos az állami támogatás mértéke. Ezt a lehetőséget szeretnék kihasználni, a fennmaradó részt pedig már elbírná az önkormányzat. Abban is reménykednek, hogy a szomszédos P.-val közös kivitelezésben sikerül megoldani a szennyvízelvezetés és -kezelés akuttá vált problémáját. A bizottsági munka visszatérő problémája, hogy testület tagjai nem pártok szerint oszlanak meg, hanem egyéb szempontok mentén. Például a régi tanácstagok megszokták, hogy egy-egy kisebb körzetet képviselnek, ők nem találják helyüket az új testületben. Nincs teljes összhang azok között sem, akik átfogóbb módon látják a problémákat. Gondok és távlatok 1992 őszén A polgármester szerint merőben új szituációba került a falu vezetése. Számára meglehetősen szokatlan, hogy alig van külső kontroll. Korábban a járásiak, majd a megyeiek nélkül nemigen zajlott le testületi ülés, most viszont teljesen magukra vannak hagyatva: Mindenki azt csinál, amit akar! — mondta némi iróniával. A függetlenség másféle tekintetben sem mindig előnyös. A testületi tagok is nemegyszer hangoztatják ezt, ami felemás helyzeteket is produkál, mert nem mindig tudni, kitől függetlenek. Önmagában a pártoktól való távolságtartás még semmit sem jelent. A választókerületi elv alapján választott tanácstagokról tudni lehetett, hogy szűkebb környezetüket képviselik, a jelenlegiekről esetenként még ez sem derül ki. Kötődés nélkül pedig bizony egyáltalán nem könnyű érdekeket képviselni. A régebbi képviselők is hasonlóképpen éreztek: Sz. K. és C. B. szerint konkrétabb volt a feladatuk. Korábban sok minden épült a faluban, jobban haladtak, a mostani helyzetet a korábbival szemben így topogásként élik meg. A polgármester szerint az is szokatlan, hogy a korábbi fejlesztésekből nem kis részt vállaló munkahelyek mára egyáltalán nem partnerek. Régebben be-beszáll- tak az útépítésbe, vízvezetésbe, anyaggal, gépekkel segítettek. Ma viszont annak is örülni kell, ha nem küldenek el sok embert. így aztán inkább csak álmodozás például a gáz bevezetése, nélkülük annak megoldása szinte lehetetlen. A helyükbe lépő, szerepüket részben átvevő új vállalkozói rétegről alig beszélhetünk. Néhány kereskedő és kocsmáros nyitott ugyan boltot, kocsmát, mások állattartással, élelmiszer-feldolgozással próbálkoztak, de ők még sokára lesznek, ha lesznek egyáltalán tőkeerős polgárok. Sz. K. takarékszövetkezetben dolgozó képviselőnő szerint is kevéssé mutatkoznak a vállalkozás jelei. Akik pénzüket náluk helyezik el, azok szinte kizárólag a hagyományos takarékbetéti formákat veszik igénybe. Néhányan felvettek ugyan 100 000 forintig terjedő vállalkozói hitelt, de számuk a tucatnyit sem éri el. Mindezek után meglehetősen furcsa, hogy éppen ez a falusi bank nem foglalkozik a kárpótlási jegyek forgalmazásával, ami pedig sokak számára a befektetés első lépése lehetne. Helyette viszont néhányan az elbocsátásukkor kapott végkielégítés összegét igyekeznek befektetni. Van olyan asszony, aki ebből tehenet vásárolt, aminek tej leadásból származó bevétele hovatovább annyit vagy többet jelent, mint a korábbi fizetése. A falubelieket sokat foglalkoztatja a gazdálkodás jövője. A korábban egyesített tsz felosztásának folyamata megindult, legalább 3 kisebb gazdaság lesz belőle. Az osztozkodás technikailag sem könnyű, mert a korábbi gépműhelyek, istállók mind 53
