Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11. szám - „Benned róvom az erdélyi adómat” Németh László levelei Veress Dánielhez (A leveleket közreadja és a bevezetőt írta: Veress Dániel)
Úgy emlékszem magyar-módra egymást elemeztük Gulyás P+Illés: ez a Te színképed két sávja lett volna. Tulajdonképpen Cs. Szabót akartam írni Illés helyett, de féltem, hogy megsértődsz érte; azért írtam Illést, akiről tudtam, hogy tiszteled s levelezel vele. De milyen a magyar barátság: a tegnapi barát nem ír, (?) mint hasonlat, félig meddig sértés. S miért? Mert öreg, beteg s takarékoskodik a maradék erejével. Ez egy kicsit engem is szíven talált. Tévedés ne legyen: én is Illés E. leépített barátai közé tartozom. Nagy szolgálatot tett nekem, hogy mint szépíróban, a hallgatás alatt, tartotta bennem a lelket - s szívesen is vagyok vele. 0 hárította el... De nem haragszom érte: az ő munkaidejét az állás szűkíti be úgy mint enyém - a betegség. Leveledben az szomorított él: hány ember gondolkozhat úgy rólam, mint róla Te. Neked - jó érzés hogy néha írhatok s még inkább, hogy meg-megkapom szép kalligrafikus kis levél-remekléseid. De Te az én Magyar Atlaszom egyik alakja vagy (félig szín - félig - bogáncsos kórkép is, hiszen mind csomorkányiak vagyunk); azontúl Benned rovom az erdélyi adómat, melyet ifjúságom óta lelkiismeretesen fizetek. De hány ember levelét, könyvküldeményét hagyom én is választalan. Ott van Sükösd Mihály! Pedig el is olvastam, tetszett is. De a vasárnapjaim így is levélírásban telnek (ez a hetedik s legrövidebb); család, kiadói ügyek, nyilatkozat- kérésekre válasz stb; s addig halogattam, míg nem volt meg többé a címe. ,,Parázs vita” írod, midőn a nevem fölrepült közietek. De ne izzana a parázs? (- s tán még mélyebb égésből is?) Légy hát elnézőbb hozzánk öregekhez, akik még mindig azt képzeljük: többel tartozunk a köznek, mint egyeseknek s szigorúbb magadhoz - aki egy regénnyit levelezel el évente s a regényt még mindig nem írtad meg. Ölel Németh László Budapest, 1962. július 24. 26 Kedves Dani! Rég nélkülözöm a kalligrafikus betűid. Az jutott eszembe: nem értetted-e félre, amit Illéssel kapcsolatban írtam. Nem a büszkeség hallgat-e benned, olyasmit gyanítva, hogy így akarok a tudomásodra hozni valamit? Ne hidd! Látnod kellett volna, milyen örömet okozott, amikor Király felkeresett, elmondta részegségük útjait - s nemcsak a maga, de az erdélyiek nevében is meleg helyesléssel fogadta, amit Rólad, a tehetségedhez fűzött várakozásaimról mondtam neki. Persze a csomorkányizmusról is volt szó - amelyből ki kellett végtére vetkőznöd s neki állni a művekhez. Én a nyáron elég szépen összepofoztam magam, de most elborít a családi baj (lákásocskám is átadtam a férjhez készülő Csillának); ez elől menekültem le Sajkádra. Lehet, hogy a telet is itt töltöm. Ella néni vasárnap érkezik Amerikából (illetőleg egy unokaöccse stockholmi esküvőjéről) Ölel családoddal: Laci bácsi Aszófő, 1962. szept. 3-a 50
