Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 11. szám - Nagy Olga: „Lüdérc sógor” vihart arat

Nagy Olga „Lüdérc sógor” vihart arat „Mi maradt hát meg a meséből?(...) Minket az eleven emberi szellem érdekel, amely a tündérből embert farag, és a vasorrú bábából ártal­matlan nénikét, esetleg gonosz vénasszonyt gyúr. És a mindig csodála­tos átalakító népi szellem... Ha mindent elvesztett útközben a régi mese, tündéreket és hősöket, egyetlenegy dolog mégis megmaradt sértetlenül: a kisemmizett ember végső győzelme. ” A „Lüdérc Sógor” fogadtatása Első tudományos kötetem, a Lüdérc Sógor 1969-ben jelent meg. Címét a kötet­ben foglalt egyik gyergyótölgyesi meséből kölcsönöztem. Erdélyi magyar népmesék - így hangzott az alcím. Nem tudom tisztában voltam-e vele, hogy milyen kocká­zatos annyi idegen, szokatlan, sőt vakmerő újjal előállni akkor, amikor ezen dőlt el a sorsom, az ugyanis, hogy komolyan vesznek-e majd mint folkloristát vagy sem. Hiszen egy jelentéktelen mesegyűjteményem óta - 1953-ban - nem jelent meg folklór munkám. A tanulmányok meg, amelyek a Korunkban, a Nyelv és Irodalom Tud. közleményekben, Művelődésben stb. meg is jelentek, még nem jelentenek „fölavatást”. Mesefeldolgozásaim nagy száma, pontosan öt kötet, továbbá ifjúsági regényeim, melyeket még az első időben „elkövettem”, valóságos kölöncként függ­tek a nyakamban. Nem vagyok „igazi” folklorista, csak kirándulás ez. Amatőrkö- dés. így hát a „függetlenségi” harc nem is olyan könnyű. Közvéleményünk a tehe­tetlenségi törvénynél fogva lusta, nehezen szokik űj dolgokhoz. Nem is gondoltam volna, hogy ártatlannak tetsző próbálkozásom, hogy jelentsem az általam megfi­gyelt dolgokat, mennyire nem is „ártatlanok”, s mennyire felkavarják a közvéle­ményt. így hát ismertetem először a Lüdérc Sógor itthoni „fogadtatását”. Erre azért ér­demes kitérni, mert kortünetről van szó. Mindig nehéz új és szokatlan dolgokat mondani. Nos, ebben a kötetben mégha akármilyen óvatosan is magyaráztam, hogy a népmese a hagyományőrzéstől, ahogyan neveztem a „formabontásig” mi­csoda utat írt le, a mágiától a csodán át hogyan jut el a mesemondó és a közönség is a valódiságig; hogyan lesz a hősből ember, majd antihős; a földfelettiségből va­lóságos világ; az időfelettiségből - időbeliség -, íme ezek a bevezető tanulmány fon­tos címszavai - mert sokan elolvasták és megdöbbentek rajta. * * Fejezet a Pályakép fénnyel és árnyakkal című kiadásra váró kötetből 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom