Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 10. szám - Sárándi József: Etűd, Jelentéstan, Üres óra, Lecke, Alibi, Utóirat I., Utóirat II., Óesztendő búcsúztató (versek)

A számonkérés könyörtelen pillanataiban magányos leszek, mint ez óra hallgatása közben, mert nem magyarázható időtékozlásom.

Mennyit voltam magamon kívül, pedig társ voltam a társaságban. De milyen társ? Pária, csupa fosztóképzővel. Újra kéne kezdenem, semleges érzésekkel, a túlélők részvétlenségével. Az önzetlenség a legkimódoltabb önzés, letarolja az élők önszeretetét.

Érdek, érdek, érdek működteti a kapcsolatokat. Isten is ezt a dolgot találta ki, hogy embert emberrel láncoljon össze.

Te is az érdek alanya vagy, kiváltod lelkifurdalásom.

Leányvár, 1991. VIII. 28.

Lecke

1.

3.

Hát ez az

Depresszió

Metszettem.

Kötöztem.

Jó,

jobb,

legjobb:

segíteni,

de kinek?

hol?

és mikor?

Permeteztem, s a szüretet

a Télre hagytam.

2.

Vakum

4.

Szubsztancia

Soha olyan áhítattal nem vártalak, mint amikor nem érkeztél meg - végleg.

Szeretni annyi, mint befogadni valakit, és tűrni

a közös boldogtalanságot.

8