Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8. szám - Füzi László: A szerkesztő válasza
Örülnék, ha a szöveg e mondat kihagyásával megjelenne a Jelenkorban. És nagyon sajnálnám, ha ezzel a mondattal együtt bárhol megjelenne. De nem azért, mert Balas- sát védem. Még ha engem magamat vesz is célba, az ilyesféle mocskolódást, a színvonaltalan és sanda célozgatást nem szoktam figyelembe venni. Fütyülök rá. Miattad sajnálnám, mert „szellemi” életünk legócskábbjai közé kerülnél vele. Pécsett, 1991. október 20-án. Barátsággal üdvözöl: Csordás Gábor A szerkesztő válasza: Csordás Gábor Jelenkor Kiadó Pécs, Széchenyi tér 17. Kedves Gábor! Hozzám intézett leveledben megemlíted: a Sipos Gyula (Albert Pál) egy mondata körül kialakult vitában mindhárom érintett, Sipos Gyula, Radnóti Sándor és Balassa Péter munkásságát nagyra tartod, őszintén becsülöd. így vagyok ezzel magam is, megjegyezve: az írásban és az írás körül fellobbant indulatok okát, eredetét én sem ismerem, s nem is kívánom megismerni. Arról azonban, úgy gondolom, nem szabad megfeledkeznünk, hogy az irodalomban nem egyszerűen művek vesznek részt, léteznek egymás mellett, hanem — legalábbis amíg megadatik számukra - emberek, alkotók is, s egymásról alkotott véleményük éppúgy jellemző szemléletükre, mint az egymás munkásságáról kialakított felfogásuk. Annak idején ezt figyelembe véve döntöttem Sipos Gyula (Albert Pál) írásának közlése mellett. Ezzel együtt magam is szeretném, ha irodalmi vélekedéseinket, vitáinkat, bárhol is álljon valaki, a címkézések és oldalvágások helyett a tényszerűség és az esztétikai megalapozottság jellemezné. Szerkesztőségünk részéről ennek reményében zárom le az „egy mondat” vitáját. Kecskemét, 1992. május 19. Barátsággal üdvözöl: Fűzi László 96
