Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 8. szám - Tóth Pál Péter: Magyar szociográfia a Vajdaságban (1918-1941)
Tóth Pál Péter Magyar szociográfia a Vajdaságban (1918-1941) * század kezdetén a szociológia hazánkban is önálló tudományág lett. Igaz, alig egy évtizeddel később közel fél évszázadot kellett még várni arra, hogy kétségbevonhatatlanul a szellemi élet és a tudományos kutatás szerves részévé váljon. Az első világháborút követően ugyanis - mivel a polgári radikalizmus a Huszadik Század című folyóirat, a szociológia első hazai műhelyéből nőtt ki - a szociológiát, mint bűnös tudományt lényegében kirekesztették a magyar szellemi életből.(1) Éppen ezért, a trianoni békeszerződés utáni magyarországi állapotok és lehetőségek mellett a szociológiai kutatás lehetetlenné válása is hozzájárult ahhoz, hogy a húszas évek végétől - a korábbi hagyományokra is támaszkodva - a magyar valóság feltárásában, megismerésében, megismertetésében a tényfeltáró, vagy a szociográfiai irodalom fontos szerephez jutott. Ebben a folyamatban jelentős szerepet játszott az, hogy a radikálisan megváltozott és kilátástalannak tűnő helyzetben az erdélyi és felvidéki magyarság értelmisége - közöttük az értelmiségi fiatalok egy része - identitásuk megőrzése, megerősítése érdekében a falu és népének megismerése felé fordult. Ezek a kezdeményezések nemcsak példát jelentettek, hanem a húszas évek első felében az új típusú magyarországi ifjúsági mozgalmak is a falu példájából saját tevékenységükhöz erőt gyűjtő fiatal erdélyi értelmiségiek közvetítésével, részvételével bontakoztak ki.(2) A két világháború közötti szociográfiai irodalom történetét Magyarországon, Erdélyben és Felvidéken a különböző monografikus feldolgozásokból, tanulmányokból jól ismerjük. Arról viszont, hogy ez hogyan is következett be a Szerb-Horvát- Szlovén Királysághoz, illetve majd a Jugoszláviához került magyar területeken, vagy szűkebb értelemben csak a Vajdaságban, nem sokat tudunk. Ez azért is meglepő, mert a Huszadik Század című folyóirat körül tömörült fiatal szociológus nemzedék közül többen, akik a hazai szociológia történetében is jelentős szerepet játszottak, mint például Ágoston Péter, Braun Róbert, Farkas Geiza, Pékár Károly és Pikier Gyula, a Magyar Királyság déli területeinek, Bánságnak, Bánátnak szülöttei. A két világháború közötti vajdasági szociográfiai írásokkal kapcsolatos vizsgálatunk keretében - fenti kérdésekkel is kapcsolatban - a következő összefüggésekre szeretnénk választ adni: 1. Mi az oka annak, hogy a két világháború között a Jugoszláviához került, döntően magyarok által lakott területeken lejátszódó folyamatok - az eddigi ismereElőtanulmány és részlet a két világháború közötti vajdasági tényfeltán>, szociográfiai irodalom történetszociológiai elemzéséből. 53
