Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 6. szám - Nyolcvan éve született Szabó Zoltán - Kenedi János: Néhány szó az Angol furcsaságok elé
Nyolcvan éve született Szabó Zoltán Néhány szó az Angol furcsaságok elé x -S.Z alább következő tárcák 1953-ból származnak. Szabó Zoltán valószínűleg egy tárcafüzért kívánt összeállítani az év terméséből — elsősorban a Szabad Európa Rádiónak készített irodalmi levelekből. A kéziratok — nagyjából kétszerannyi cikk, mint ahányat most közreadunk — az irodalmi hagyaték egyik iratgyűjtőjében külön voltak választva a SZER müncheni szerkesztőségének Londonból továbbított többi „irodalmi levél”-től. Azoknak zömét Szabó Zoltán krumpliszsákokba gyömöszölte (legkésőbb 1980 októberében, amikor a franciaországi Josselinbe költözött). Két bizonyíték valószínűsíti Szabó Zoltán 1953-as kötettervét. A tárcafüzér első fogalmazásai többségükben megtalálhatók a már említett papírzsákokban is olyan formában, amilyenben a szerkesztőség mindig visszaküldte a szerzőnek az elhangzott „talk”-okat. Összehasonlításukból kitetszik a további munka kompozíciójának körvonala. A második bizonyíték az, hogy az iratgyűjtőben egy önálló papírlapon, Szabó Zoltán kézírásával, címvariánsok találhatók: Angol furcsaságok, illetve Angliai jegyzetek. Habár a kötet címváltozatai alatt egy-két címmel ellátott tárca fölsorolása is szerepel, föltehetőleg a tárcáknak utólag adott címek már a kötetterv elbizonytalanodásának idején keletkeztek. Eredetileg Szabó Zoltán úgy kívánta összefűzni a tárcákat, mint egy kalendáriumot. A hónapok neveivel jelölt írások januártól augusztusig folyamatosak; két-két tárca közt egy fejezet elválasztására szolgáló „szennycímlap” tagolja a kéziratot. Ám abban a hónapban, amelyikben a naptári folyamat megszakad, megjelenik az első cím mind az egyik tárca fölött, mind a tartalomjegyzék-vázlatokon. A „Sör és hab” az Angol furcsaságokon, és a „Sör nem bor” az Angliai jegyzeteken. Gyaníthatóan 1953 késő nyarán gondolkodhatott el a szerző komolyan arról, mit is kezdjen a tárcafüzérrel. Angol furcsaságok tárháza legyen-e a kötet, vagy pedig a brit hétköznapokba belehelyezkedő magyar emigráns följegyzéseinek gyűjteménye? Ha az előbbi, akkor például fölösleges a Sztálin halálakor írott Victor Serge- könyvismertetés, ha viszont az utóbbi, akkor a Mária angol királynő hímzéséről szóló cikk nem való a kötetbe. 1953-ban Szabó Zoltán úgy kereste műfaját, mint helyét az angol életben. A műfaji dilemmák megoldása végett tehette félre Szabó Zoltán a kötet tervét. Vélhetőleg nem örökre. Először csupán azokra a hónapokra, amelyekben — a tárcafüzérrel párhuzamosan — regényét írta (Helyesebben: regényeit.) Később azután az „irodalmi levelek”-nek új stílusfordulatot adott az ’56-os felkelésről írott eufórikus tudósítások sorozata, majd még újabbat a forradalom vérbefojtását követő sorozata, majd még újabbat a forradalom vérbefojtását követő apátia. A szuezi gengsztercsíny után az „angol furcsaságok” más nagyságrenddel és jelentőséggel bírtak Szabó Zoltán szemében „Az angliai jegyzetek” közé pedig aligha lehetett volna mást fölvenni, mint a politikai szolidaritással járó feladatok sokaságát. Ez utóbbihoz Szabó Zoltán túl szerény ember volt, az előbbihez túl szkeptikus. Sem személyes tulajdonsága, sem komorrá sötétülő világnézete nem illeszkedett többé a spleen és az irónia olyan elegyéhez, amilyennek az Angol furcsaságok megindult, hónapról hónapra vezetve 1953-as hangulatának folyamatát. Noha a SZER-nek 1951-től heti két alkalommal írt „irodalmi levelek”-ből Szabó Zoltán csak havi kettőt válogatott ki a tervezett kötethez, válogatását — terjedelmi okokból — tovább szűkítettük. Az Angol furcsaságok — már amennyire teljes terjedelmükben — az OSZK Szabó Zoltán fonójában találhatók, s megjelenésre várnak az életműsorozatnak a Héttorony kiadónál gondozott III. kötetében. Kenedi János 43
