Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 4. szám - Bereznai Zsuzsanna: A megváltozott hagyomány (Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században)
A régi szlovák szerelmi költészetbe ad bepillantást Jozef Minárik tanulmánya, a kéziratos énekeskönyvek és gyűjtemények segítségével. Küllős Imola Opre Tódor nótája példáján mutatja be a XVIII. századi kéziratos énekeskönyvek és a néphagyomány kapcsolatát: hogyan alakul át a szájhagyományban egy-egy dalszöveg tartalma és eszmeisége. E kéziratos énekeskönyvek jelentőségét az adja, hogy a korszak populáris közköltészetének és dalkultúrájának forrásanyagát őrzik. Katona Imre Török Sámuel és Mihály énekeskönyvéből az „Őszi harmat után” című éneket teszi közzé, amely egy újonnan előkerült, eddig legteljesebb változat, feltehetőleg a XVIII. század végéről. Vilko Novak XVIII. századi muravidéki szlovén daloskönyvekben magyar vonatkozásokat fedezett fel: a liturgikus szövegeket magyar vagy német közvetítéssel fordították szlovénre, illetve kaj (horvát) nyelvre. A kalendáriumok művelődéstörténeti jelentőségét a XVII—XVIII. század fordulóján Duk- kon Ágnes mutatja be, Szelestei Nagy László pedig a XVIII. században Magyarországon megjelent kalendáriumokat tekinti át. Mikó Pálné dolgozata a „népi tudás” írásos forrásai köréből ad illusztrációt a Bécsi Magyar Újság mellé kiadott „Sokféle” olvasmányos tudnivalóival. A XVIII. századi latinság tárgyában eddig még nem történt átfogó magyar kutatás. Szörényi László Latin nyelvű Árkádia a tizennyolcadik századi Magyarországon című tanulmányában a téma sokszínűségét villantja fel. Kilián István az iskoladráma (mint diákköltészet) folklórral való kapcsolatával foglalkozik. Bemutatja az iskolai színjáték felekezeti, térbeli és időbeli megoszlását, tematikus gazdagságát, majd a drámaszöveg és a folklór kapcsolatát elemezve megállapítja, hogy az iskoladrámákban a korabeli szokás- és hiedelemanyag, a szólások, közmondások szép számmal jelen vannak — melyeket a folklórkutatók is felhasználhatnak. Wolfgang Brückner előadása egy nagyszabású kutatómunka témavázlata: a barokk elbeszélő jellegű Mária-irodalma. Verebélyi Kincső Registrum Vivorum et mor- tuorum című tanulmánya azokat a kézzel rajzolt és festett illusztrációkat kutatja, amelyek a XVIII. században Magyarország kisebb református egyházközségeiben készültek és az anyakönyvek különböző fejezeteit díszítették. A szerző megállapítja, hogy ezek az illusztrációk sem a kor egyházi művészetével, sem a népművészeti formakinccsel nem mutatnak rokonságot, s azt feltételezi, hogy az anyakönyvek díszítésének gyakorlatát az ezeket kiállító lelkészek az íráskultúra egyéb elemeivel együtt sajátították el, tehát kiindulópontjuk a diákműveltség lehetett. A passió, azaz Krisztus szenvedéstörténetének dramatizált előadása a középkortól kezdve máig is része a katolikus liturgiának. Molnár Ambrus érdekes adalékkal szolgál a téma történetéhez: a református istentiszteletben paraliturgikus elemként énekelt vagy felolvasott passió múltját tekinti át, s végzi el a szövegek vizsgálatát. Bereznai Zsuzsanna PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A kecskeméti Katona József Társaság és a Forrás szerkesztősége szociográfiai pályázatot hirdet Rendszerváltás helyben címmel. A meghirdetők elsősorban olyan szociográfiai munkákat várnak 15-30 gépelt oldalon, melyek a rendszerváltás helyi (település, intézmény stb.) problémáival, helyzetével foglalkoznak. A pályázók a kéziratra írják rá nevüket és pontos címüket. A borítékon tüntessék fel: Rendszerváltás helyben. Az írásokat a Forrás szerkesztőségének tagjaiból alakult zsűri bírálja el. Az arra érdemes munkákat a Forrás folyamatosan közölni fogja. Végső beküldési határidő: 1993. március 31. A legjobb pályamunkákat a zsűri az alábbiak szerint díjazza: I. díj: 50 000 Ft II. díj: 30 000 Ft III. díj: 20 000 Ft A pályázatokat az alábbi címre küldjék: 6001 Kecskemét, Forrás Szerkesztősége, Pf. 69. Eredményhirdetés: 1993. április 18-án. 96 A Katona József Társaság és a Forrás szerkesztősége
