Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 4. szám - Európa arcáról álmodom - Lagzi István: Requiem a Katyńban legyilkolt lengyelekért
ben a Szovjetunió »magára marad« különbékét köthet Németországgal és magára hagyja a Nyugatot a Wermachttal meg Japánnal szemben”. Jerzewski szerint a katyni kérdést 1943—1944-ben politikai szempontból opportunistának és pragmatikusnak, morális szempontból pedig felháborítónak minősíthetjük. [. . .] A brit hatóságok Kátyún kérdésében alattomos [és kétszínű — L. I.] politikát folytattak. Az angol katonai cenzúra megtiltotta a [Brit Birodalom területén megjelenő — L. I.] lengyel lapoknak és folyóiratoknak, hogy bármilyen információkat közöljenek, amelyekben név szerint megemlítik a katyni tragédia bűnrészeseit. Erről nyíltan csak 1945-ben lehetett írni. [. . .] Lépéshátrány volt ez a javából.” Aztán még egy év elveszett. Teherán miatt, ahol a brit kormányfő ugyancsak feleslegesen nagyvonalú volt, Jaltáról ezúttal se essék szó, mert ott a brit kormányfő valóban indokolatlan nagyvonalúságról tett tanúbizonyságot. Mindez a lengyelség kárára történt, annak ellenére, hogy Churchill becsületbeli ügynek tekintette a II. Lengyel Köztársaság melletti kiállást. A brit kormányfő meghazudtolta önmagát, többszörösen is. A britek részéről nem ez volt az első, megtévesztő diplomáciai hadművelet, melyet — többek között — Greenwich-től keletre követtek el, a birodalom érdekében. „Történelmi távlatból a katyni kérdésben folytatott roosevelti politikát úgy kell minősíteni, mint morális bűnrészességet, az amerikai törvények szerint tettei az úgynevezett post factum bűnrészesség kategóriájába tartoznak.” A nagyhatalmak érdeke szerint a Katyn-dossziét a mai napig nem nyitották fel. Miért? Am az is igaz, hogy a nyugati hatalmaknak többszörösen is kiszolgáltatott londoni emigráns kormány a kérdéses időszakban „ . . . a semleges országokat sem használta fel arra, hogy onnan terjessze az annyira szükséges helyes információkat.” [A bekezdésben lévő kiemelés tőlem — L. L] A harangok — Katyn-ért — Nyugaton és Keleten is előbb-utóbb bizonyosan megszólalnak. A requiemre is sor kerül. Kálás (szélben) 48
