Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 12. szám - 110 éve született Kodály Zoltán - Móser Zoltán: Az Eötvös Collégium és Kodály (tanulmány)

szól. Péter László: Kodály Szegeden. 1982. (Kodály Szegeden, 1982) Ezért itt most csak egy fontos dolgot emelnénk ki: 1905. április 27-én Balázs Béla unszolására Szegedre látogat Kodály, ahol a család és ismerősök körében egy hetet tölt. Itt pi­heni ki szakvizsgáinak fáradalmait, közben bejárja a Szeged környéki magyar fal­vakat, csatangol a közeli tanyákon, és - ami fontosnak tűnik - béresektől, halá­szoktól népdalokat jegyez le; ezeket otthon aztán zongorán lejátsza, megharmóni- zálja. Az MTA Népzenekutató Csoportjának archívumában található adatok, támla- pok tanúsága szerint négy népdalt jegyzett le - vagy annyit tartott érdemesnek lejegyzésre. Bár ez az út még nem az első népdalgyűjtő útja, arra néhány hónap múlva, au­gusztusban kerül sor Galánta környékén, a Mátyusfóldön, de ha valamiről azt hi­hetjük, hogy a nagy, egész életre kiterjedő gyűjtések közvetlen előzménye, akkor erről a szegedi kirándulásról biztosan elmondhatjuk. Ezzel el is búcsúzhatunk az Eötvös Collégiumtól, miként azt Kodály is tette már egy évvel korábban, 1904. nyarán. Igazából most lesz érdemes és érdekes követni életútját a friss diplomás, magyar-német szakos tanárnak és ifjú zeneszerzőnek, aki 1905 nyarán egy hátizsákkal, egy bottal, egy kottásfüzettel és 50 koronával a zsebében elindult népdalokat gyűjteni. Hogy mi lett ebből, mi lett ezután, jól tud­juk, s tudják, mondják a szakkönyvek, a lexikonok. Mi a közvetlen előzményről szóltunk, ami nélkül nincs életrajz - szakkönyvek és szakcikkek sora nincs egy későbbi történet, s nem születnek meg azok a zeneművek s kórusművek. De erről ott és akkor, még senki - az ifjú Kodályt is ideértve - nem tud semmit. A régi Eötvös Collégium 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom