Forrás, 1992 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 11. szám - Kovács Sándor Iván: Fényképtár és Szótár (Kecskeméti jegyzet Simonyi „fényíró” kiállítása alkalmából)
Kovács Sándor Iván Fényképtár és Szótár Kecskeméti jegyzet Simonyi „fényíró” kiállítása alkalmából 1992. március húszadika kétszeresen is nevezetes nap Kecskemét művelődéstörténetében. Ekkor nyílt meg a városban az első Magyar Fotográfiai Múzeum, azzal a nagyszabású kiállítással, amely a város nevezetes szülötte, a magyar fényképészet klasszikusa: Simonyi Antal festményeit és fotográfiáit gyűjti össze. És ugyanekkor, március húszadikán hajolt össze négy magyartanár a Bányai Júlia Gimnázium irodalmi előadótermében. Nem azért, hogy öt pártot alapítsanak, hanem hogy folytassák azt a munkát, amit nemrég végzett be Bánk bán-szó- tár&val Beke József: hogy hozzákezdjenek egy újabb írói szótár munkálataihoz. A Beke tanár úr körül máris kialakulni látszó kecskeméti írói szótár-iskolát Bajtai Mária és Kristóf Antónia tanárnő képviselte, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Zrínyi-kutatás nevében pedig e sorok írója lehetett Kecskemét vendége. Tehát Zrínyiről, egy Zrínyi-szótárról van szó. Orosz László Bánk ión-kritikai kiadása (1983) és a friss Bánk ión-szótár (1991) tudományos szenzációt jelentő produkciói után logikusan vezetett az utam Kecskemétre. Ha Beke József vállalja és megszervezi a régtől fogva tervezett és most akadémiai támogatással finanszírozott Zrínyi-szótár munkálatainak véghezvitelét, akkor az nem bízható másra. Vállalta, megszervezte, és három év alatt véghez is viszi Bajtai és Kristóf tanárnővel együtt. 1994 végén Kecskemét nyilvánossága előtt szeretnék elszámolni róla. De most még csak összehajolunk jegyzeteink fölött, s ahogy kijelöljük a legelső tennivalókat, Arany Jánosra, Zrínyi és Katona igazi felfedezőjére terelődik a szó. Mutatom vendéglátóimnak, milyen szép meghívó adja tudtul: április közepén tudományos konferenciát rendez Békéscsabán és Nagyszalontán a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. A meghívóra került fényképre különösen büszke vagyok: Simonyi Antal felvétele Aranyról, exponálta 1867-ben. Az eredetijéről készült másolat - arany keretben - dolgozószobám dísze. Tudom-e, hogy Simonyi Kecskeméten született? - kérdezi Bajtai Mária, s már ki is nyit előttem bizonyságként egy régebben megjelent kecskeméti „Ki kicsodá”-1. Restellem, bizony nem tudtam. Hát azt tudom-e, hogy éppen ma délután nyílik meg a nagy Simonyi-kiállítás a Fotográfiai Múzeumban? - gazdagítja ismereteimet Kristóf Antónia, mert nem tudom ezt sem. Most Beke József szállítja a bizonyítékot: a Petőfi Népe aznapi számát. Kiállítás Simonyi Antal munkáiból; Megnyílik a Magyar Fotográfiai Múzeum - olvasom a lapban a kettős címet egy Ismeretlen nő és Arany János mutatványként bemutatott fényképe mellett. Elkunyerálom az 77
