Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Kocsis István: Árpád-házi Szent Margit (dráma - III. felvonás)
ALINKA Beviszünk a celládba, Margit. Ma már nem bírsz többet elviselni. CSENGE Megígérted, hogy ma tanítani fogsz minket. MARGIT (fejét ingatja) Szabina. SZABINA Itt vagyok, Margit nővérem. De én is arra kérlek, hogy ma ezt hagyjuk el. MARGIT Erzsébet. ERZSÉBET Itt vagyok, de én is kérve kérlek . . . MARGIT Tegyétek, amire kértelek titeket. Megpróbál kibújni skapulárójából és kámzsájából. A skapuláréját sikerül levetnie, a kámzsával már nem boldogul. Erzsébet és Szabina derékig lefejtik róla a kámzsát. ALINKA (letérdepel Margittal szemben; kiáltja:) Megígérted, hogy ma mindent megeszel, amit csak a tányérodra tesznek! De csak turkáltál az ételben! Megígérted, hogy ma kímélni fogod magad, de elővetted a sündisznóbőr-korbácsot! Hát mit akarsz te?! El akarod veszteni magad?! Mihez kezdünk mi nélküled?! Mit érünk mi nélküled?! MARGIT (mosolyt erőltetve) Nem akarom elveszíteni magam. Élni akarok. Nyugodj meg. ALINKA Akkor ne kínoztasd halálra magad. CSENGE (letérdepel Alinka mellé) Margit nővérünk, hát az fontos lenne, hogy maradjon erőd beszélni hozzánk, nagyon fontos. Hisz nem vagyunk mi még méltók arra, hogy kövessünk téged. És neked közöttünk kell maradnod, mert mi nem vagyunk még felkészülve arra, hogy helyettesítsünk tégedet! Hisz mi még alig vagyunk képesek felfogni a te szavaidat. Engedd hát, hogy bevigyünk a celládba. Hagyunk pihenni téged egy kicsit, aztán bemegyünk hozzád hallgatni a te tanításodat. MARGIT (erőlködik) El kell viselnem legalább annyi szenvedést, amennyit magamra szabtam. Másképp semmi esélyem a győzelemre. Isten is elfordul tőlem akkor. Pedig Istent rá kell bírnom, hogy beavatkozzék, hogy nyíltan, félreérthetetlen jelekkel vagy a maga arcának megmutatásával és a maga szavaival parancsoljon rá azokra, akik akadályozzák, hogy én az én népem küldetéstudatát erősítsem, biztonságos jövendőjét előkészítsem. ALINKA Isten nem várhatja el tőled, hogy a kínszenvedés vállalásában minden idők minden szentjén túltegyél! MARGIT Én azt kérem Istentől, hogy tegye meg, amit nem tesz meg minden évezredben: hogy megjelenésével mutassa ki, hogy pártomon áll. Meg kell jelennie a Földön, hogy szavaim igazságát saját szavaival megerősítse. Ha nem teszi meg, akkor semmi esélyem a győzelemre. Amióta György barát megtagadott, azóta sejtem, hogy semmi esélyem a győzelemre Isten nyílt beavatkozása nélkül. (Szünet, majd szelíden.) Álljatok fel, és ne akadályozzátok Szabinát és Erzsébetet, hogy teljesíthessék az én kérésemet. ALINKA Úgy féltelek, Margit, úgy féltelek. Nem bírja ki a tested, amit kérlelhetetlen lelked mér rá, senki emberfia nem bírná ki. (Feláll.) MARGIT Isten méltán utasítaná vissza az én felfoghatatlanul nagy kérésemet, ha meghátrálnék. Menjetek hát. CSENGE (ö is feláll; csendesen) Magyarok Margitja a magyarok Megváltója? És nincsen más fegyvere, csak a szenvedés? Alinka és Csenge a háttérben várakozó apácák közé mennek. Szabina korbácsolni kezdi Margitot. A huszadik korbácsütés után Margit összecsuklik. Erzsébet fellocsolja. MARGIT (alig hallhatóan) Folytassátok. Szabina folytatja. Sötét. 15
