Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 9. szám - 200 éve született Széchenyi István - Hanák Tibor: Kor- és világkép (Széchenyi István szellemi portréjához)
Hanák Tibor Kor- és világkép Széchenyi István szellemi portréjához 4*-^zéchenyi István élete két forradalom utáni időszakot fog át: az egyik a francia forradalom elmúltával, tehát születése táján kezdődött, a másik a Bach-korszakot jelenti. A kettő között foglal helyet a Széchenyi által megindított reformkor és a pályájának, egészségének megroppanását előidéző 1848-as forradalom. A forradalmak utáni elnyomó politika ideje mindig tartalmazza azokat az eszméket és erőket is, melyeket a központi hatalom el akar nyomni. Ennek megfelelően Széchenyi fiatalkorában ott lappanganak- hullámoznak Bécsben a jozefinista felvilágosodás II. Lipót által megszelídített ideái éppúgy, mint a konzervatív restaurációs törekvések a maguk ferenc-császári Kettősségeivel egyetemben. II. Ferenc uralkodása idejét találóan jellemzi a történetírás azzal az ellentmondó kifejezéssel, hogy „felvilágosult abszolutizmus”. Nevezték gúnyosabban is „nyavalyás” és „sopánkodó” esztendőknek is („Jammerjahre”)1 melyek alaptulajdonsága Széchenyi István apjának kortörténeti tanulmánya szerint az átfogó elégedetlenség. A „Korszellemről” ( Vom Zeitgeist) című írásában így veti fel Széchényi Ferenc a kérdést: „Mi korunk szelleme? A válasz: a rendek, az osztályok és egyes emberek általános elégedetlensége.”2 Eltekintve attól, hogy lényegében minden kort nyugtalannak és elégedetlennek nevezhetünk, tény, hogy a 18—19. század fordulóján két olyan ellentétes szellemáramlat találkozott tájainkon, mint a felvilágosodás és a katolikus romantika, melyek hívei a másik irányzat eluralkodása láttán valóban elégedetlenek lehettek, még ha történetesen a politikai, szociális és nemzeti problémák több okot is adtak a rossz közérzetre. Sokszor tapasztaljuk, hogy az emberek a tényleges bajokért az új vagy régi eszmék eluralkodását, egyes pártokat, irányzatokat, erkölcsi felfogásokat tesznek felelőssé. Felvilágosodás Hogy mily erősnek bizonyultak a felvilágosodás és francia forradalom alakító eszméi, Magyarországon nem utolsósorban Martinovics Ignác és társai mutatták meg. Az uralkodóház kivégzésekkel és súlyos börtönbüntetésekkel reagált a jakobinus összeesküvésre. Évtizedekre kihatott ez az esemény. Gyanússá vált minden újítási kísérlet, minden kiejtett szó a jogról és a szabadságról. Teljesen elfojtani azonban nem tudták a fényhozó szellemet; számos alakzatban lépett fel, s végeredményben a császár sem tudta kivonni magát hatása alól. A jozefinizmus nem minden újításáról mondott le a felvilágosodás ellen fellépőTl. Ferenc császár.3 Igényt tartott a trón és az oltár egységére, ami azt jelentette, hogy Rómától függetlenül, szabadon kívánt dönteni egyházi ügyekben, mint ezt a febronianiz- mus hirdette a pápa rosszallása közepette.4 Az értelmiségiek köréből sem tűnt el máról holnapra a szellemi felszabadítást hirdető eszmék hatása. Tudósok, tanárok, egyházi 37
