Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 8. szám - Bogdán László: A szökés (elbeszélés)
kihívóan dobja fel ütőit, míg a gumiszál el nem szakad, amúgy is hűségesen csusszannak vissza kezébe, kéjesen eltorzuló arccal várja, hogy mi lesz. Nem, akkor még nem lesz botrány. A fiúk megadóan zenélnek tovább, Balambér pedig megnyugodva harákol és köpködi maga körül a tökmaghéjat. Talán a következő vasárnapon, reménykednek körülöttünk a nézők, akik már nagyon szeretnének valami jó kis botrányt. Elárulhatom: akkor sem lesz, nem, mert ők hét közben, jelesen csütörtökön este szöknek meg majd. Ha a rendező utazása előtt nem kezdi chicagói élményeit kiteregetni, talán neki meséltem volna el szökésük hiteles történetét. De nem jutottam szóhoz, s nyomasztott az utcaszínházi jelenet félbemaradottsága is, a niggerek utcai balhéja, és a tizennyolc sávos autópályák valahogy nem keltették fel érdeklődésemet akkor. 4. A nagy utazás — Milyen nap van ma? — emeli fel ujját a sötét hálóban Ninó. A többiek már alszanak, csak ők négyen, az elválaszthatatlanok ülnek a Kázmérka ágyán. — Csütörtök — válaszol ragyogva Xavér. — Ez sokat jelent — emeli fel ujját megint Ninó, mint egy tanító. Az új ember kovácsa című szovjet könyvben, amelyből Balambér akadozva, a szavakat gondosan megrágva olvas fel nekik részleteket. — Miért? — okvetetlenkedik a kissé lassú felfogású Filcsik. — Mert holnap ünnep van, azért — vigyorog Xavér. — Május elseje. És másodika is hivatalos ünnep és azután . . . — Na, mi van azután? — bámul értetlenül Filcsik. — Vasárnap — ujjong Xavér. — És mi van akkor, ha vasárnap van? — Három napunk, te őstulok — löki játékosan mellbe Xavér. — Három egész napunk van eltűnni, felszívódni, mert ahogy én ismerem ezeket, hétfőig nem keresnek, vagy ha igen, akadozni fog az országos körözés. Az egyik őrsparancsnok a kocsmában lesz majd, a másik a babájánál. Érted már, s hétfőtől mind kereshetnek. Addig az a bot is el fog veszni, amivel a nyomunkat üthetnék. Érted már, végre? — S ha igen? — ingatja busa fejét Filcsik. — Mit érünk vele; ehhez elébb meg kellene szökni, nem? — Vasárnap előtt semmiképpen sem adhatnak ki országos körözést — állítja Ninó határozottan. — Addig, persze, úgy eltűnünk, mint piacról idény után a rókagomba. Meg van értve? Kázmérka kérne, de nem kap szót. Ninó utólag beismeri: itt valóban hibát követett el, de nem gondolta, hogy pontosan ez a dundi tökmag fog mondani valamit, s amellett erősen mehetnékje is volt már, unta a szőrözést, pedig akkor, ha még van néhány perc türelme, és meghallgatja az elfűrészelt nagybőgőst s basszusgitárost — talán másképp alakulnak a dolgok. — Talán — mondom én —, de ez nem biztos! — Hány óra? — kérdezi akkor, ott a hálóban, türelmetlenül Ninó. 11
