Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 7. szám - Békés Csaba - Tóth Ágnes: "Ha csak a bűnösöket büntetnék, hallgatnánk…" (Mindszenty József levelei a hazai németség ügyében)
magyar népesség révén továbbra is megmaradna. Magyarországra nézve kétségtelenül előnyösebb lenne, ha a hazai németek inkább továbbra is Magyarországon maradnának, mintsem, hogy helyükbe a szlovákiai magyarokat áttelepítsék s így Magyarországra nézve ez az értékes ősi magyar etnikumú föld egyszer s mindenkorra elvesszen. 3. Ha a nagyhatalmak nem tekintenének el a hazai németek kitelepítésétől, úgy a magyar kormánynak azt kellene kérnie a győztes nagyhatalmaktól, eszközöljék ki a magyarországi németek kitelepítéséhez legalább a német illetékes tényezők consensusát, hogy erre a német beleegyezésre Magyarország idők múltán egyszer szükség szerint hivatkozhassék. 4. Ha Magyarország fenti kérelmei a győztes nagyhatalmak részéről meghallgatásra nem találnának, úgy politikailag megfontolandó lenne, nem lenne-e célszerűbb, ha a magyar kormány a hazai németek kényszerű kitelepítési ügyét és a magyar kormány kényszerhelyzetét, továbbá álláspontját ünnepélyes formák között a nagyvilág előtt őszintén feltárná és a hazai németek kényszerű kitelepítésében a közreműködést megtagadná, illetőleg azt lehetőség szerint húzná, halaszthatná, és olyképpen akadályozná, hogy arra, mint a hazai németek kényszerű kitelepítését ellenőrző ténykedésre Magyarország a jövőben szükség szerint bármikor hivatkozhasson. Fogadja Miniszterelnök Úr tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1946. január 24. Mindszenty József bíboros, hercegprímás esztergomi érsek UMKL. Miniszterelnökségi ir. Tildy Zoltán miniszterelnök ir. 1946. JEGYZETEK 1 A levélből részleteket közöl Fehér István: A magyarországi németek kitelepítése 1945—1950 című munkájában: (73—74. p.). A szerzőnek a levelet kommentáló, sommás ítéletével, miszerint: „A katolikus egyháznak a kitelepítés ügyében elfoglalt álláspontját nem lehet teljesen azonosítani Mindszenty hercegprímás reakciós politikájával. Mindszentynek a kitelepítésben elkövetett túlkapások, szélsőséges esetek csak arra voltak jók, hogy ezzel is támadhatta a népi demokratikus Magyarországot.” — ma már aligha érthetünk egyet. 2 A tavasszal írt beadványt nem leltük föl. Basch Ferenc az 1938 novemberében létrehozott Magyar- országi Németek Népi Szövetségének (Volksbund der Deutschen in Ungarn) vezetője volt. A német népcsoport-autonómia mielőbbi magyarországi megvalósításának követelője, a hitleri Németország politikájának egyre teljesebb kiszolgálója. A Budapesti Népbíróság a háború befejezése után halálra ítélte. 3 Utalás az 1945. július 1-jén hozott 3820/1945. M. E. sz. rendeletre, amikor is a már működő Népgondozó Hivatal hatáskörébe utalták a német nemzetiségű lakosság múltbéli politikai magatartásának felülvizsgálatát is (Magy. Közi. 1945. 65. sz.). Azokban a járásokban, amelyekben jelentősebb számú német lakosság élt, háromtagú vizsgálóbizottságokat kellett létrehozni. A bizottság a helyi körülmények figyelembevételével négy csoportba sorolhatta be a felülvizsgált személyeket: 1. aki hitlerista szervezetben vezető szerepet vitt; 2. aki ilyen szervezet tagja volt; 3. aki bár hitlerista szervezetnek tagja nem volt, de azok célkitűzéseit támogatta; 4. aki hitlerista szervezetnek sem vezetője, sem tagja, sem támogatója nem volt. 4 Magyarország és Németország 1940. augusztus 30-án Bécsben kisebbségi megállapodást kötött, amelyben elismerik, hogy a magyarországi német nemzetiség egyedüli szervezete a Volksbund; a 61
