Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 7. szám - Legenda Németh Lászlóról ( A történeteket összegyűjtötte: Albert Zsuzsa)
hány évesek most azok a fiúk? Mondom. Azt mondja: „Az volt az utolsó nemzedék, akire én hatással voltam.” Németh Lászlóról Vekerdi László írt az Arcok és vallomások című sorozatban egy szép könyvet, már jó néhány évvel ezelőtt, ennek most átnéztem az életrajzi adatait. Feltűnt, hogy nagy betegségek szakítják meg újra meg újra az életét. Vekerdi: Gulyás Klári tán emlékezik rá, az általa mesterien kiadott Levelezésből is látható, Gulyás Pál le is írta, hogy „Laci szeret zuhanni”. Szeretett „kétségbeesni”. Amit mondanak is itt mindnyájan: panaszkodott, hogy nem ismerik, meg hogy mi vagyunk az utolsó generáció, akik még ismerik. Valahogy a természetéhez tartozott a kétségbeejtő helyzeteknek mintegy a kihívása. Vagy akár az „élvezése”? ’56-ban, illetve ’57 elején is — direkt mondom ilyen drasztikusan — szinte boldogan várta az üldöztetést. Valósággal várta! És kicsit tán rosszul is esett neki, hogy nem jönnek érte, hogy még nem fogták el, hogy ő még szabadon van. Gulyás K.: Már jóval korábban is, amikor Teleki Pál öngyilkos lett, elvonult a Balaton partjára egy nem tudom, hány köbcentis morfium injekcióval. De talán ezt meg is írta, ezért köztudott dolog. Amikor ez történt, apámnak is ajánlgatta, szerezzen be magának morfiumot, mert olyan idők jönnek — nem lehet tudni —, hogy az apa a gyermekét is elárulhatja, úgy megkínozzák. Érdemesebb lesz meghalni. Domokos M.: Könnyen megsértődött, mert túlérzékeny volt, de aki ismerte, annak az a benyomása támadhatott, hogy valamiképpen a lelki háztartásának, az ihletének is szüksége volt ezekre a sértődésekre, hántásokra; ezek valamit elindítottak benne, és mint egy vulkából, kidobták a végeredményt, az ő esetében vagy egy drámát, vagy egy tanulmányt. De az is igaz, amit Illyés mondott róla: olyan üldözési mániás ez a Németh László, akit valóban üldöznek is; hát azért erről se feledkezzünk meg. Üldöztetésekből 1945 előtt is, különböző viták sorozatában, 1945 után meg közvetlenül a politika részéről rengetegszer volt része, hogy mást ne mondjak, az első magyarországi koholt per szellemi fővádlottjának kiáltották ki őt akkor, amikor hivatalosan megjelentették, hogy a Magyar Közösség szellemi vezére Németh László. Ha arra gondolunk, hogyan jártak azok, akiket perbe fogtak, hányat végeztek ki közülük, akkor azt hiszem, hogy ez a körülmény és Németh László túlérzékenysége együtt bőségesen indokolja, hogy ott Vásárhelyen is, amikor én először találkoztam vele, mérget hordott a cipőjében, és ahogyan ezt meg is írja, egyébként a valósághoz híven, az Égető Eszterben, hogy egy csengetés hatására majdnem be is vette a mérget. Gulyás K.: Igen, ez nálunk volt, Debrecenben, a Dobozi-bérházban. Rugdosták az ajtót. Anyám tapintatból és óvatosságból papirt tett a csengőbe, hogy Némethet ne zavarják a lakásban. Ezt ő később megírta, ezért nem érdemes nagyon részletezni. Kétségtelen, hogy a foga között ott volt már a kapszula, amikor kiderült, hogy a villanyszámlás dörömbölt. Egyébként utána évek múlva beszéltem erről az Égető Eszter modelljével, Kristó Nagy István édesanyjával; Kató néni elmondta, hogy Németh valóban kért tőle mérget, de ő valami aszpirint, vagy a jó isten tudja, mit tett bele a kapszulába, úgy hogy hiába nyelte volna le. De hát ilyet senki nem vállalhatott volna. Keresztury D.: Rettenetesen meg tudott ijedni. A Törökvész úti lakásból kinézve látta, hogy két ember sétál a ház előtt. „Ezek értem jönnek!” — mondta Ellának, s ahogy volt, átugrott a kerítésen, s menekült. Véletlenül találkoztunk a Körtéren. Életemben nem láttam olyan rémültnek. „Gyere föl — mondtam neki —, megnyugszol!” De jött a villamos: felugrott rá, s elhajtott: akkor menekült el Hódmezővásárhelyre. A két férfi azon tanakodott, hogyan menjenek be hozzá autogrammot kérni. Csak Ellát találták otthon. Vekerdi L.: Mindnyájan tudjuk, hogy a könyvkiadásokban, a műveinek — mai szóval — a menedzselésben mennyit segített neki Ella néni! És maguknak a műveknek a létrejöttében mennyit maga a család. Felesége és a négy lánya, akikben ő modellt, társat, inspirálót (és olykor tán elkeserítőt) talált; a lányokban „alanyokat” nevelői kísérleteihez, akár a matematika tanításban. A családban mozgatódott körülötte egy darab élet; egy egész kis 47
