Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 7. szám - Tóth István: Herbárium (1. Százszirmú rózsa, 2. Csillagmoha, 3. Szeder, 4. Hóvirág, 5. Somfa, 6. Kőrisfa) - versciklus
Tóth István Herbárium 1. Százszirmú rózsa (Rosa centifolia) A reggelben levetkőzik pucérra testszinű szirmod, és mint harmatos Vénuszt, az illat folyton visszahoz. Akárha most érkeznék be a célba a hírnök, kit évezredek előtt a rózsák istennője felém küldött: illatozni kezd rózsaszínű bőröd, s úrnődet érzem egész délelőtt. De esténként eltűnik földi szirmod. Keresem Szűz-csillagképben kinyílott titkodat hűvös homlokom egén. S míg rásápadsz szomszédos csillagokra, fénylő kelyhed mind titkokat vacogna, ha nem fagyna rá jegesszürke fény. 2. Csillagmoha (Polytrichum commune) Virágtalan, pár ujjnyi termeted alig látszik az elsápadt alomból. S ha a sarkköri égbolt felénk mozdul, te támasztod a nyári színeket. A fű, mint csökön testvérét, lenézett; a lábasjószág most sárba tapos: de élénkzöld vagy, hol percig napos a táj; vezeklésedet ébren végzed. Ki növeszt így vékony, zöld felület? — kérdezhetik az egyöntetűek: telek a télben és nyarak a nyárban.
