Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 11. szám - T. Erdélyi Ilona: Katona József műveinek első kiadási tervéről
illeti, aki nem imerte fel Katona József jelentőségét. (Ez a kijelentés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Toldy és Erdélyi kapcsolata mindvégig hűvös maradt.) Az írás summázata: „Katona József sem történetileg, sem kritikailag nincs közönség elé vezetve.” Felhívásában azokhoz fordult, akik Katonával „közel személyes vagy hivatalos viszonyban állottak”, hogy „míg idejét nem múlja, életérül, halálárul s munkáirul stb. hírlapi úton hiteles adatokat közlenének, egy magyar literaria históriához is forrásul szolgálhatókat. E részben Kecskemétről várhatni legtöbbet, hol a boldogult városi tisztséget viselt;. . .”9 Feltételezése beigazolódott, mert — eddigi tudomásunk szerint — az egyetlen válasz valóban Kecskemétről érkezett. A rövid életrajz írója Csányi János, Kecskemét város tanácsnoka, korábban Katona József hivatali főnöke volt. A Társalkodó május 27-ei számában Csányi konkretizálja az Erdélyi által megpendített gondolatot, és azt javasolja, hogy a Tudós Társaság adja ki „Katona nyomtatásra érdemes munkáit” és a tiszta haszon egy részét adja Katona szűkölködő szüleinek.10 Orosz László már említett levelében azon töprengett, hogy miként kereshette meg Erdélyi János május 25-én Csányit — mint az Csányi első leveléből kiderül — amikor ez utóbbi cikke csak május 27-én jelent meg. A magyarázat szerinte: Csányi közvetlenül Erdélyinek küldte levelét, mégpedig alkalmi postással. A feltevés jogos, mert — mint később látni fogjuk — Pest és Kecskemét között gyakorta utaztak a polgárok. Az is lehetséges azonban, hogy a Társalkodó munkatársai, közülük többen Erdélyi barátai, így pl. Garay János, hívták fel figyelmét Csányi írására. Annyi tény, hogy Erdélyi még a megjelenés előtt olvasta Katona első életrajzát, mert május 25-ei levelében feltehetően részletesebben beszámolt Csányinak a tervről. Erre következtethetünk Csányi soraiból.11 Megtudjuk, hogy Erdélyi levelének kézhez vétele után, mint írja, „.. . siet ék öreg Katona Josef Urat magamhoz hivatni”, akivel tudatta a jó hírt, hogy pesti író készül fia műveinek összegyűjtésére és kiadására. Megemlíti még azt is, hogy küldik a „Borzasztó Torony” kéziratát, amelyet az apa őriz.12 Feltevésünket, hogy a két Csányi-levél címzettje Erdélyi János, elsősorban az Emlék Katona Józsefre című felhívásra alapoztuk, illetve egy későbbi, ugyancsak a Társalkodóban közölt Literatúrai óvásul című írásra, amelyben Erdélyi figyelmezteti „valamelyik” kiadó urat, akinek nevét udvariasságból elhallgatja, hogy „Katona József munkáinak kiadási joga fel van élesztve, s élő atyjának engedelmével reám bízva.” (A Nagy Ignác Színműtárában megjelent Bánk bánra utal, amely az 1821-i keltezésű, 1820 novemberében napvilágot látott Trattner-féle első kiadás után másodikként jelent meg.)13 Úgy vélem, hogy a felsoroltak önmagukban is elegendőek lennének annak igazolására, hogy a két Csányi-levél címzettje Erdélyi. A mégoly perdöntőnek tűnő érvek mellett van azonban egy tárgyi bizonyíték is: „öreg Katona Josef’ meghatalmazó levele, amelynek autográf kéziratát az Erdélyi Tár egyik doboza őrzi.14 A szöveg nem tartalmaz sok újat, mert Csányi beszámolt szinte minden lényegesről június 5-ei levelében. Csányi tájékozottságát az a körülmény magyarázza, hogy ő fogalmazhatta — és minden kétséget kizáróan ő írta — azt a meghatalmazó levelet, amelyben öreg Katona József hozzájárul ahhoz, hogy Erdélyi János összegyűjtse és kiadja fia munkáit. A levelet aláírásával hitelesítette, amelyet azután „szabados Kecskemét” város tanácsának bírái igazoltak. A „meghatalmazó levélben” az is szerepel, hogy Erdélyit illeti a kéziratok feletti rendelkezés joga, bárkinél is legyenek azok. (Döbrentei Gábort, Trattnert, valamint a Játékszíni Repertóriumot említi, továbbá „némely színészeket”, mint akiknél, ill. ahol még kéziratok lehetnek.) Katona József édesapja, hogy segítse fia minden „közre botsájtható munkáinak sajtó alá leendő adását”, küldi a „Borzasztó Torony” kéziratát, mint arról már Csányi levele tudósított. A „meghatalmazó levelet” Polgár Mihály ügyvéd vitte Pestre, személyesen juttatva el azt a címzettnek. A meghatalmazásra, ill. Csányi levelére Erdélyi június 20-án válaszolt.15 Csányi június 30-ai válaszából arra következtethetünk, hogy Erdélyi egy jegyzéket is küldött Kecskemétre, amely a Katonának tulajdonított művek címét tartalmazhatta. Erre utal az a lista, amelyet ugyancsak az Erdélyi Tár őriz „öreg Katona Josef’ meghatalmazó 61
