Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Károlyi Júlia: Az „Ét- és táncterem Pistához”-tól a Magyar Fotográfiai Múzeumig
zsinagógaként használt „toldással”, amely előéletében „Ét- és táncteremként” üzemelt. Az új építési előírásoknak megfelelően az utcai építési vonalhoz kellett bővíteni, ezért került a földszinti üzletsor az épület elé. Az első funkcióban a tágas, belső térben egy vasbeton karzatot emeltek, mert hisz mulatság közben sem volt érdektelen a teremre való rálátás. Az új tulajdonosok a megvásárolt földszintes épület belmagasságát két méterrel megemelték, hogy a belső térben a nők számára vasbeton konzolokon nyugvó karzatot építhessenek falépcsőkkel. Az 1918. VI. 15-én keltezett kérvény szövege a következő: „Ha a tek. Tanács elfogadná azon nézetemet, úgy azon esetben a felemelés és belső karzat készítése az Ép. Szab. rend összes idevágó paragrafusainak a betartása mellett engedélyezhető, azon kikötéssel, hogy a karzatra vezető falépcső 1,50 méter széles legyen, továbbá az udvari részen a terven vörös tintával jelzett helyen egy vészkijárat, illetve lépcsőlejárat készítendő”. Végül is a teret kb. négy méter magasságban, a keleti határoló, torafülkét is tartalmazó falat leszámítva, három oldalról galériával vették körül. (A többi között ez a térkonstrukció inspirálta a több évtizede használaton kívüli, egyre romló állapotú kis zsinagóga felújításának első — tervként maradt — variációját: bábszínházként való hasznosítását.) A konzolokhoz a belső architektúra csak részben igazodik, amely szintén az átépítésre utal. Az előcsarnokot egy „talp-dobozzal” ugyancsak a belső térből választották le. Hasznosítható területe így 141,5 négyzetméter maradt. Ami az épületbelső festését illeti, sosem képviselt jelentős művészettörténeti értékeket. A zsinagóga födémének alsó síkját eredetileg levéldíszek keretezték, közepén a Dávid-csil- lagba behelyezett, közismert nyolcszög-motívummal. A mennyezet dekoratív állatábrázolásai a héber feliratokkal a Talmudban olvasható példázatokat, az Atyák mondásainak allegóriáit jelenítették meg. A frigyszekrény körüli baldachinfestés mindig is igen gyenge szakmunkának számított. A műemlék jelleget hangsúlyozó, 1990/91-es felújítás során a rekonstrukciót végző tervezők úgy találták: több elem visszafestése szükségtelen. A meny- nyezetet (amelyhez a karzat alja is hozzátartozik) viszont a funkcióváltás ellenére stílusosnak látták az eredetihez hasonlóan visszafesteni. A szakmát kitűnően ismerő, a Katona József Színház felújításában is közreműködött díszítő festők képesek lettek volna a meny- nyezet stilisztikailag pontosabban, „zsinagógábbul” megfesteni, ám a tervezők nem törekedtek erre. Céljuk az volt, hogy az épület értékeiből csak a komplex egész számára a legfontosabbakat, legjellemzőbbeket emeljék ki, őrizzék meg. A volt ortodox zsinagóga épületében az új Fotómúzeum 1991 októberében nyílik. 96
