Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1991 / 10. szám - Vörös János vezérezredes, vezérkari főnök visszaemlékezése 1944. október 15-ére (Közzéteszi: Markó György)

49 Csatay Lajost a nyilasok letartóztatták. Felesége egyik látogatásakor a helyzetet kilátástalannak ítélve 1944. november 18-án öngyilkosságot követtek el.

50 Helyesen Major Jenő altábornagy, az I. páncélos hadtest parancsnoka.

51 Helyesen Beregfy Károly vezérezredes, 1944. október 16-ától a nyilas kormány honvédelmi minisztere és a vezérkar főnöke, december 20-ától miniszter és a honvédség főparancsnoka.

52 A szárnysegéd által vezetett napló hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba került.

Teljes szövege megjelent a Magyar Történelemkutató Társaság kiadásában: vitéz Vörös János m. kir. vezérezredes vezérkari főnök naplója 1944. ápr. 7-től 1944. okt. 15-ig. Englewood, 1979.

Németül Gosztonyi Péter közölte a Wehrwissenschaftliche Rundschau 1970. 11. számában: Das private Kriegstagebuch des Chefs des Ungarischen Generalstabes vom Jahr 1944.

Vörös János későbbi, 1944. december 5.—1946. március 2. között vezetett naplójából részletek jelentek meg: Kormányalakítási tárgyalások Moszkvában és Debrecenben. (Közzéteszi Markó György.) — Mozgó Világ, 1987. 5. sz.

53 Szávay Sándor vezérkari ezredes, a Honvédelmi Minisztérium személyügyi főnöke. Dr. Bán Mihály vezérkari ezredes, I. (szervezési) csoportfőnök.

54 A terjedelmes és nem is a jelzett eseményekhez kapcsolódó leirást érdektelensége miatt nem közöljük.

55 Márton József, építész.

56 Csiszár Pál ezredes, a tapolcai 8. lőszerraktár egykori parancsnoka 1951. július 5-én kelt életrajzában így írt az eseményről: „1944. október 17-én este kincstári személygépkocsi futott be a lőszerraktárhoz és abból Vörös János akkori vezérkari főnök felesége szállt ki.. . . Vörös régi iskola és ezredtársam volt.. . . Másnap Füredre, illetve Tihanyba küldtem érte gépkocsit. Vállus pusztai lakásomra vitettem, ahol feleségem lakott. Azután bementem Keszthelyre egy baloldali érzelmű szoc. dem. [szociáldemokrata] jó ismerősömhöz, aki tehergépkocsival fuvarozott.” (HL, Tiszti anyakönyvi lapok, 1891/181.)

57 Vörös Tibor százados, a Hadiakadémia hallgatója.

58 Mateosz = Magyar Teherfuvarozók Országos Szövetsége.

59 Szolgálataiért Nagy Konstantin 1945-ben a Honvédelmi Minisztérium római katolikus tábori püspökségére került tábori lelkésznek.

60 Szuszmanovics alezredes 1944. decemberétől összekötő tiszt lett a szovjet hadsereg és az Ideiglenes Nemzeti Kormány között.

61 A 46. szovjet hadsereg harcálláspontjáról van szó.

62 Rogyion Jakovlevics Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka.

63 Aradkövi — jelenleg Cuvin.

64 Szövege Ölvedi Ignác: A budai vár és a debreceni csata. Bp., 1970. Zrínyi, 192. o. alapján az alábbi volt:

„Magyar katonák és Budapest lakossága!

Mint a Honvéd Vezérkar Főnöke a kormányzó úr nevében az alábbi parancsot adom ki:

1. sz. parancs.

>. 1944. nov. 3-án.

1. Budapestet semmi körülmények között sem védjétek, mert akkor a város földig le lesz rombolva és a lakosság a télen hajléktalan marad.

2. Minden eszközzel akadályozzátok meg, hogy a németek a Duna-hídakat felrobbantsák.

3. A csapatok álljanak át teljes felszereléssel és fegyverzettel az oroszokhoz.

4. Budapest polgársága zavarja meg a németek utcai harcát és az oroszoknak minden eszközzel segítsenek a németek és nyilasok kiverésében.

Vörös János vezérezredes a Honvéd Vezérkar Főnöke sk.”

65 A felsorolás sorrendjében: Kéri Kálmán vezérkari ezredes és Csukásy —Gartner Lajos alezredes.

66 Október 11-én. (HL, Békééi., A/II/16., Vattay Antal i.h.)

67 Miklós Béla 1943. augusztus 1-jével, Vörös János 1944. május 10-én ugyancsak 1943. augusztus 1-jei ranggal lett vezérezredes.

68 Kéri Kálmán 1942. október 1-jétől 1944. július 15-éig volt Nagy Vilmos, majd Csatay Lajos honvédelmi miniszterek szárnysegéde.

Vörös János ellenszenve Kéri Kálmán iránt 1944. novemberi moszkvai tartózkodásukra nyúlik vissza. Kéri Kálmán ugyanis nem fogott kezet elöljárójával, mert az nem tisztázta megnyugtatóan október 15—16-ai szerepét. (Kis András: Az antifasiszta magyar katonai hagyományokról. Bp., 1978. Akadémiai, 124. o.)

63