Forrás, 1991 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1991 / 10. szám - Vörös János vezérezredes, vezérkari főnök visszaemlékezése 1944. október 15-ére (Közzéteszi: Markó György)
kormányzó újból kinevezte ugyanazt a kormányt.20 Amikor ennek vége volt, a kormányzó előszobájából már hallottuk a rádióból a proklamációt.21 Itt meg kell jegyeznem, hogy bár a proklamáció szerint a kormányzó fegyverszünetet kért, ezt nekem, mint vezérkari főnöknek ellen kellett volna jegyeznem.22 Ha a proklamáció idejében a kezembe került volna, akkor abba két súlyosabb hiba nem került volna be. Az egyik, hogy a proklamáció nem közölte a nemzettel, hogy már egy előzetes fegyverszüneti szerződés alá van írva, amelyik szerint biztosítva volt Magyarország függetlensége, a hadseregnek az 1937-es határok mögé kellett visszavonulnia, és a szövetségesek vonalára átállni, a harcot pedig a németek ellen folytami. A másik hiányossága a proklamációnak az volt, hogy fegyverletételről beszélt, holott az előzetes fegyverszüneti szerződés szerint a csapatoknak a szövetségesek oldalára át kellett volna állni, és a harcot együtt, a németek ellen azonnal folytatni. Ugyancsak a kormányzó előszobájában Vattay altábornagy főhadsegéd elibém tett egy fedőparancsot,23 amelyiknek rejtett tartalma a csapatok átállása volt. Ezt én azonnal kiadványoztam és Vattay altábornagy főhadsegéd haladéktalanul átküldte a hírközpontba24 sürgős leadás céljából. Ennek a parancsnak a leadását a hadműveleti osztály vezérkari tisztjei megakadályozták,25 ami csak később jutott tudomásomra. Amikor megtudtam, hogy a proklamáció nem átállásról, hanem fegyverletételről szól, megkérdeztem Vattay altábornagyot, hogy itt nem tévedésről van-e szó? Ő erre igennel válaszolt, egyben közölte, hogy a hadseregparancsnokok mindent tudnak, és ily értelemben a csapatok a harcot folytassák. Hogy a fegyverszüneti feltételeknek megfelelhessünk, a hadműveleti osztály vezetőjének, Nádas vezérkari ezredesnek26 László altábornagy27 jelenlétében kiadtam a parancsot, hogy [az] alárendelt alakulatoknak lényegileg a következő parancsot adják ki: Az alárendelt csapatok a hadseregparancsnokok intézkedései szerint bármely oldalról jövő támadással szemben a harcot folytatják. Ezt a parancsot abban a tudatban adtam, hogy már az előző parancs28 az átállást tartalmazta, és a hadseregparancsnokok egyébként is már előzetesen, Vattay altábornagy által, teendőikről tájékoztatva lettek, tehát tisztában kellett lenni azzal, hogy a harc folytatására milyen parancsot adtak ki. Azonkívül az átállás és a németek elleni további harc fegyverszüneti feltétel volt. Ehelyett az általam elrendelt parancs helyett a hadműveleti osztály vezérkari tisztjei: Szörényi-Reischl és Bagoméry századosok29 egy egészen más parancsot szerkesztettek Nádas vezérkari ezredes és László altábornagy utasítására. Ezt a parancsot30 le is adták, annak dacára, hogy a hírközpont vezetője aláírásom nélkül31 ezt nem akarta leadni, azonban a vezérkari tisztek Csontos Balázs főhadnagyot, a hírközpont vezetőjét erre kényszerítették. Csontos Balázs főhadnagy idevágó jelentését a 3. számú melléklet tartalmazza.32 így jelent meg délután 4-5 óra körül a rádióban a közismert parancs, amit a csapatok már a délelőtt folyamán táviratilag megkaptak.33 15-én délután, amikor a karhatalom parancsnokát, Aggteleky altábornagyot34 kerestem, sehogyan sem tudtam vele összejönni. Akkor jutott tudomásomra, hogy Hindy tábornok3S átvette az I. hadtest, egyben a karhatalom parancsnokságát, Aggteleky altábornagyot pedig letartóztatták. Ugyancsak a kora délutáni órákban, 4 óra körül jutott tudomásomra, hogy már a rádió is német kézen van. Itt meg kell jegyeznem, hogy amikor a helyzet augusztus hó folyamán kezdett kiéleződni, Bakay Szilárd altábornagyot, a szombathelyi III. hadtest parancsnokát36 rendeltem fel Budapestre, hogy a karhatalom élén egy kimondottan megbízható, németellenes és rendkívüli eréllyel bíró tábornok legyen. Ezt a németek csakhamar észrevették, és Bakay altábornagyot október 7-én elhurcolták.37 Utána Aggteleky altábornagyot rendeltem vissza az arcvonalról,38 akit ugyancsak kemény kezű és megbízható tábornoknak tartottam. Ezért kellett őt is a németeknek eltávolítani és egy előttünk meghunyászkodó, jellemgyenge tábornokot [a] karhatalom élére állítani. Ebben az időpontban már a Vár területét nem tudtam elhagyni, és az éjszakát is az irodámban töltöttem. A nevemben leadott parancsot csak a rádióból ismertem, az eredeti szövegezést pedig, többszöri sürgetés után, csak 15-én, este 20—21 óra között mutatta be László altábornagy.39 Ezen parancs természetesen nem felel meg annak, amit én elrendeltem. Bár teljes idegösszeomlásban voltam, amihez a karhatalom átállása is hozzájárult, 55
