Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 10. szám - Tolnai Ottó: Új Tolnai lexikon (irodalmi forgatókönyv)

(mint hemingway mondta az öcsém) ott abban a kőházban

a kőfaragók magas tornyában

egy két füzetet találtam

AZÚR írta rajta arabul is AZUL

bent meg azt hogy kis kék könyv: ADRIA

36. Messzire hajóztunk a fekete gondolán, jócskán szétcibáltuk a fekete zongorát. Most próbáljunk lecsendesedni mellette. Lenyugodni. Meglapulni.

37. A Színész (például Kiss Jenő) Árvacsáth című versemet olvassa.

38. A tárgyfetisizmus mellett minden bizonnyal erről a színmisztikáról is kellene szót ejteni, erről a színmisztikáról, amely minden, csak nem misztika. A falfestő és mázoló mesterek, a festők és szobrászok viszonyulása ez. Mindig anyaghoz - anyagba kötött, mivel a végső cél (AZÚR - az ÚR) megfoghatatlan, negatívum.

39. Miután a modern költészettel lesöpörtem az asztalt és fehér laphoz értem, elölről kellett kezdeni mindent. Tiszta, szűz anyagokkal. Formátlan formákkal: a karfiollal és csicsókával. A nullásliszttel.

40. A Színész a Nullásliszt két sorát mondja:

a lemezhibából kellene kiindulni liszt ferenc

41. Gipsszel. Az első új fehér forma a Bayer-aszpirin volt. Ezt a monodrámát Jancsó rendezte meg az Újvidéki Szinházban Ladik Katalinnal. Jancsó és díszlet- tervezője, Banovich fekete-fehérre redukált, tisztított mindent. Noha ennek a monodrámának is az Adrián és a Neretva-deltában játszódik egy része - és mondanom sem kell, ebben a monodrámában is feltűnik egy kék szifon. A kék szifonnal spriccel maga körül a kontaktlencse nélkül félvak színésznő, kovászt készítve így a szétszórt nulláslisztből. . .

42. Részlet a Bayer-aszpirin című monodrámából (archív felvétel).

43. így mi sem természetesebb, hogy miként a kezdetén, a dolgok végén is a fekete mutatkozik, uralkodik el.

44. Fekete asztalomra — akár Poe híres versében — egy holló szállt.

45. Nemrég katalógusszöveget írtam egy szerb festőnő boszniai kiállításához.

46. Bijeljinén volt az a kiállítás. A Balkán-félsziget nagy falitérképén (amelyen felakasztott bohócképek lógnak, mozognak) a Szerző megmutatja Bijeljinét.

A galéria vezetőjének irodájában pillantottam meg. Földbe gyökerezett a lábam. A galéria vezetője ezt természetesen észrevette. Este, ahogy indulni akartunk vissza Újvidékre: kihozta utánunk az autóba, nekem adta a hollót. Csak annyit mondott: fiatal még. Drágán Zaricnak hívják, maga is festő. Ez a holló valójában az ő alkotása, ki is állította. Ez itt az egyik első bosnyák regisztrációs tábla a háború után.

A modern művészetben (pop art, Rauschenberg) is megjelenik a holló, ám Zaric hollója — ez a fiatal bosnyák holló: félelmetesebb.

47. Hajnalonta dolgozom. Ha idejében sikerül lefeküdnöm, már háromkor felkelek. Asztalomhoz botorkálok. Mindig megijedek, ahogy benyitok. Nehéz volt megszokni ezt a könyörtelen tekintetet. Mintha csak azt mondaná, figyelj, a visszaszámolás elkezdődött! Nehéz ilyen szarucsákány alatt írni. Ha jobban belehajolok, belebukok papírosaimba, mindig attól félek, tarkómba vágja szarucsákányát.

16