Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 9. szám - Surányi Dezső: Virágok, virágénekek és a virágnyelv

átdolgozva, mégis küllemében sem tért el Martini könyvétől, magyar nyelven már tíz évvel később olvashatták a fiatalok.

Rapaics Raymund A magyarság virágai-ban (1932) úgy véli, hogy a koszorú-műfaj az erkölcsi nevelés szórakoztató formája volt, amit azonban nehezen lehet elfogadni kellő bizonyíték hiányában. Ami a kerttel, a koszorúval összefügg, lényegében erkölcsi jelkép; a kőfallal bekerített kert pedig az Anyaszentegyház szimbóluma — az egyes virágok pedig a jó erkölcsöket, a koszorú a leányok lelkét jelenti. „Az meghaytot gömbölyű gyenge kanua, melyre kelletic ez is io erkölcsnec megszedet virágit kötniec, semmi nem egyeb, az szüzeknec lelkeknel, es elmeiekbenminden fele belső erzekensegeknel, mely mint valami fundamentom, melyre szép epületet chinalhatni. .

Pécsi Lukács „Az keresztyén szüzeknek tisztességes koszoró”-jában ugyanazt a húsz virágot mutatja be, mint Martini. Ezek a Pécsi-féle kiadás szerint a következők:

1. sárga fű (kankalin): Isten igéjének, szolgálatának szeretete

2. szegfű: Isten igéjének ismerete

3. viola: istenfélelem

4. kék ivola (ibolya): alázatosság

5. ciprusfű: imádságosság

6. majoránna: hálaadás

7. csombor: nyílt hitvallás

8. Boldogasszony rózsája (Lychnis coronaria): szülők tisztelete

9. bécsi fű (Valeria celtica): szorgalom

10. tarka ivola (árvácska): emberség

11. bársonyvirág: nyájasság

12. bazsalikom: irgalmasság

13. rózsa: szemérmesség, tökéletesség

14. borsoló szegfű (büdöske): a test és a ruha tisztasága

15. ruta: mértékletesség és józanság

16. rozmaring: leányok tisztasága

17. levendula: megelégedettség és takarékosság

18. nárcisz: adakozás

19. izsóp: hűség és állhatatosság

20. rukerc (százszorszép): hallgatás

A koszorú bevezetőjében Pécsi Lukács közli művének célkitűzését, majd az első részben ismerteti a kert felépítését: a veteményes ágyakat, és a növények részeit. A következő fejezet mutatja be a húsz virágot; a harmadik részben pedig megismerhetők a koszorúkészítés egyéb szükségletei (merevítők, zsinórok), a „negyedik részé egynéhány eszközöc, és vtac, melyec áltál az szüzec, az neuezet io erkölchökhöz iuthatnac”. Pécsi kilenc eszközt sorol fel a leányok nevelésére vonatkozó tennivalók közül. Ennek — véleményünk szerint — épp a latrikánus, vágáns énekek korában különösen nagy jelentősége volt, hisz a könyv 6—8 éves leánykáknak szólt.

A korai barokk korban gyakran forgatott könyvecske volt Pécsi műve, noha hasonló jellegű és szellemű egyéb kiadványok is születtek a legjobb nyomdákban. Joachimus Camerarius Frankfurtban adott ki egy érdekes könyvet, Symbolorum et emblemetum cebturia címen; ez négy részből áll, bennük természetesen a növényekről is olvashatunk. Főbb jelképei:

anemone (szélrózsa): múlandóság tulipán: magányosság liliom: erényesség nád: alkalmazkodóképesség bazsarózsa: múló gyönyörűség napraforgó ( = körömvirág): élénkség tök: gyors elmúlás rózsa: szív melegsége.

75