Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 9. szám - Surányi Dezső: Virágok, virágénekek és a virágnyelv
íme néhány példa. Gránátalma (nar) Szívem annyira ég, hogy az ég óvja meg szomszédomat! (Yuraghim janar). Bazsarózsa teher): Távozz életemből! (Yat dagheber). Liliom (zanbak): Megölellek és és gúnyolom jóságodat (Opeim sen bak). Rózsa (ghul): Én sírok. Rózsa, te nevess! (Ben aglarim sen ghul). Jogosan vallja a Selam kutatásokkal is nevessé vált orientalista, Hammer-Purgstall, hogy a növénynév adja az alap-szóalakot a rímjátékhoz. A Biblia, a Gilgames, a Szetna eposz, a Mahábhárata és Rámájana, az Iliász és Odüsszeia stb. virágszimbolikái értelemben is erősen hatott az emberi gondolkodás, a költői nyelv fejlődésére. A virágok, igaz már az ókorban is vetélkedtek (Jótám meséje, a datolya és a tamariska vetélkedése a Gilgames eposzban, egyes Aiszóposz mesék „szereplői”), de ezen sajátságok a mítoszok, a példabeszédek, a parabolák világába is sorolhatók. Azonban rendkívül nagy volt a szerepe az emberi kapcsolatok fenntartásában, fejlesztésében: nevezetesen, emberek közti szokásszabta akadályokat tudtak áthidalni, még az erőteljesen hierarchikus felépítésű keleti társadalmakban is. Ettől nem tudott megszabadulni az indiai kasztrendszer sem: az egyes kasztok közti szerelmi kapcsolatok kialakítása, a tiltott partnerkapcsolatok fenntartása végeredményben a társadalmi különbségek, gátak megbontását is siettethette; a virágnyelv képes volt a társadalmi feszültségeket enyhíteni. A virágnyelv tehát nem európai eredetű, a virágok nevéből született ókori népköltészeti műfaj. Európában jóval később fejlődött ki, a virágok tényleges vagy képzelt sajátságai szolgáltatták a virágnyelv alapgondolatát. Elsősorban szerelmi közvetítő, mint azt az előzőekben már említettük, bár történelmi példák sora azt is bizonyítja, hogy a virágnyelv szerepe nem korlátozódott csupán a férfi és nő szerelmi kapcsolatára, hanem kiterjedt a hétköznapi élet szinte minden szférájára, így akár a politikai viszonyokra is. Olyan szóképek, fogalmak, mint Hatkor fügéje, Áron vesszeje, a pun füge, Jézus mint szőlőtő, Szűz Mária a virág virága vagy a világ virága, Jónás csudafája, a rózsák háborúja, a sárga és fehér liliom küzdelme Írországban, az ír lóhere, Napóleon ibolyái, a kassai rózsa, Szt. Erzsébet rózsái, az ukrán napraforgó, a kínai páfrányfenyő, a holland tulipán, a japán cseresznye részben vallási, részben politikai eszméket is magukban hordoznak. A művészeti alkotások mondanivalója, rejtett üzenete jobban feltárható e szimbólumok ismerete alapján, bár ezek feltárása nem lehet e tanulmány célkitűzése. A virágnyelv Ázsiában és Európában megtartotta társadalmi szerepét évszázadokon keresztül; viszont helytelen lenne csak ezzel magyarázni népszerűségét; a múlt századi műveltség részét képezte a virágnyelv ismerete és használata, amit az új virágok számának rohamos növekedése is elősegített. A virágnyelv bizonyos értelemben izolálódott, illetve izoláló szerepe is lett a társadalom bonyolult információs rendszerében, mégis színesítette azt. Megtaláljuk a népköltészetben, később pedig a műköltészetben, képzőművészetben egyaránt. Pajor István, Kassay Adolf és Szél Farkas könyvecskéi jó példát szolgáltatnak arra, hogyan válik a virágnyelv részévé egy-egy korabeli vers népszerű sora, költői képe: piros az ajaka, mint a rózsa; szende, mint az ibolya; savanyú a szőlő stb. A gazdag források már a virágnyelv használatának fénykorában is fogyatkozni látszottak, mégis számos fogalom, jelzős szókapcsolat, szándékosan kétes értelem búvópatak módjára megmaradt. Leginkább a népnyelvben, bár némelyik előkerül az irodalmi alkotásokban is — latrikánus és vágáns hangulatú értelemben. Ennek kutatása leginkább néprajzi feladat, ezért bővebben nem is kívánunk foglalkozni vele A virágszimbolika hatása és fontossága a képzőművészetben ugyancsak vitathatatlan, elég csak utalni néhány hazai és külföldi festőművész művére: Csontváry-Kosztka cédrusai, a kínai festők bambuszai és szilvafái, Van Gogh napraforgói, Dürer szamárkenyere stb. állandó szimbólumoknak is felfoghatók. Az utóbbi években pedig kísérletet tettünk a növényi motívumok széles körű feltárására, s a közelmúltban a Lyra Florae című kötetben alapos eligazítást adtunk az érdeklődőknek. Hí * * 69
