Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 7. szám - Tolnai Ottó: Nesztelenül (versciklus)
Tolnai Ottó Nesztelenek Ül a ragyogó ekevas előtt gyönyörködik hogyan gyönyörködhet magában lehet nem is magában gyönyörködik ül a ragyogó ekevas előtt most fejezte be bús a mélyszántást oda a zadruga szudáni füve ül a ragyogó ekevas előtt a legszebb tükör a világon a velencei tükör ehhez képest akár wili szarral kent katonatükre homályos ül a ragyogó ekevas előtt és gyönyörködik magában vak vigh tibike látni hátul mögötte egy varjú próbál kihúzni valamit a gőzölgő ganérakásból ganéba rejtett hulla belét cibálja tán vagy csak a hulla bakancsából próbálja kilopni a zsíros pertlit húzza sodorja mint ahogy hegedűre sodorják ül a ragyogó ekevas előtt most fejezte be bús a mélyszántást oda a zadruga szudáni füve nem rikoltoz errefele többé fácán nem rikoltoz fájd ül a ragyogó ekevas előtt gyönyörködik magában vak vigh tibike olvad a gyönyörűségtől az arca mint tűzben a kaucsukbaba gyönyörködik hogyan gyönyörködhet magában lehet nem is magában a mindenségben gyönyörködik vak vigh tibike és egy cipöpertlivel húrozott hegedű cincog neki
