Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 3. szám - Csapody Tamás: A szelídek ereje {A Jehova Tanúi Gyülekezet és a katonai szolgálatmegtagadás)
gyülekezeti tag. A K. H. Nazarénus Gyülekezet engedélyezte tagjainak ezt a fajta „alternatív” szolgálatot, ennek ellenére minden évben akadtak közülük olyanok is, akiknek ez nem volt elfogadható. (Az eltelt tizenkét év alatt összesen 212-en vállalták ezt a szolgálati formát8. A két ún. nagy bevonulás (február—augusztus) alkalmával hosszú évek átlagában az országban kb. 70 Jehova-tanú tagadta meg a katonai szolgálatot. Előzőleg alapos felkészítésben részesültek, hogy bibliai idézetekkel felvértezve tudjanak megfelelően kiállni saját igazuk mellett. A katonai szolgálat megtagadására a behívóparancsban megjelölt napon, általában a területileg illetékes katonai bíróságokon került sor, ahol már „várták” őket. A beazonosítás után rutinszerűen mentek a dolgok: a fegyver nélküli szolgálat felajánlása, meggyőzési kísérletek és a börtönviszonyok drámai elemzése után — változatlan hozzáállás esetén — a jegyzőkönyv felvételére került sor, majd a büntetőeljárás megindítása és előzetes letartóztatásba helyezés következett. Bár az utóbbi indokairól a katonai büntetőjogi szakirodalomban is vita folyt9, a gyakorlat egységes volt: „minden elkövető előzetes letartóztatásban került a bíróság elé”10. A gyorsított eljárás befejezése után futószalagon, perceken belül zajlott le a jogilag érdektelen tárgyalás. A katonai szolgálatmegtagadókra is az általános fogvatartási szabályok vonatkoztak, így fegyveres kísérettel, bilincsbe verve jelentek meg a tárgyaláson. A gyülekezeti tagok sohasem fogadtak ügyvédet, tárgyalásukon a — hivatalból — kirendelt ügyvéd rutinszerűen, védencével előzetesen nem konzultálva, empátia nélkül, felkészületlenül látta el a védelem feladatát. (A katonai büntetőeljárásban védőként csak olyan ügyvéd járhat el, akit az igazságügy-miniszter az erre a célra összeállított jegyzékbe felvett11. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a katonai szolgálatmegtagadó ebben a jegyzékben szereplő, kb. 200 ügyvéd közül választhat, ill. a bíróság ezen ügyvédek közül rendelhet ki védőt. A kirendelés 120 Ft-os költségét az elítélt fizeti meg bűnügyi költség címén. A védelem fenti korlátozása sérti — és beígért hatályon kívül helyezésig sérteni fogja — a szabad ügyvédválasztás jogát.) A „sima”, átlagos ítélet harminckét hónap, enyhítő körülmény esetén (család, „beleszü- letés”) harminc hónap, súlyosbító körülmények esetében12 harmincnégy hónap, fogházban végrehajtandó szabadságvesztés volt. (A mellékbüntetés három év közügyektől eltiltás.) A „szektatagok” viselkedése, egyszerű, sematikus érvrendszere, annak sokszor kusza előadásmódja és egyéni átgondoltság hiánya miatt a bírói karra nem tudtak pozitív hatást gyakorolni. Az ítélet ellen nem fellebbeztek. „1969. január 1-jétől 1970. június 30-áig terjedő időben a katonai bíróságok által honvédelmi kötelezettség elleni bűntett miatt jogerősen elítélt személyek kb. 50%-a szektás volt”13. Ugyancsak a „honvédelmi kötelezettség elleni” bűncselekmények körében, az összelítéltek számához viszonyítva 1980-ban az elítéltek száma az öt katonai bíróságon összesen 25,6% volt14, 1970—1982 közötti időszakban százhetvennégy Jehova tanúval szemben indult büntetőeljárás és nyújtottak be vádiratot csak a Debreceni Katonai Bírósághoz. (Az öt katonai bíróságon benyújtott vádiratok száma összesen ezernégyszáz körül lehetett.) A százhetvennégy fő közül tizenhatnak (9%) volt középfokú, hatvankilencnek (40%) ipari iskolai, nyolcvanötnek (49%) volt általános iskolai végzettsége. Hét általánost egy fő (0,8), hat általánost három fő (1,2%) végzett. (Felsőfokú képzettséggel nem rendelkezett közülük senki.) Szakmunkás volt közülük kilencvenkét fő (53%), betanított munkás harmincegy fő (18%), segédmunkás huszonhat fő (15%), egyéb huszonöt fő (14%). A büntetőeljárás kezdetekor 46,8%-uk volt nős, 50%-uk nőtlen és 1,2%-uk elvált. Az esetek 83%-ában a katonai szolgálatmegtagadó „beleszületett” a gyülekezetbe, míg 17% később „tért meg”, ebből 9%-uk a „feleség hatására”. Az esetek 3,4%-ában (6 fő) egy vagy két testvér is teljesített már katonai szolgálatot, 5%-ában (9 fő) pedig az elítélt testvére ellen is volt már büntetőeljárás katonai szolgálatmegtagadás címen. 6%-uk (10 fő) már a letöltött sorkatonai szolgálatot követően mondott nemet az újbóli (tartalékos) behívóra. 76