Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 3. szám - Araczki László: Egy eszménykép színváltozásai (A Petőfi-kép módosulása a költő szülőházának vendégkönyvi bejegyzései alapján)
„A Te eszméidért élni akaró és halni is kész Területvédő Liga küldöttsége kalocsai útjában: 1920. február 28-án Dr. Pongrácz Aladár” „Messze „Erdélyből” jöttem te drága hősünk, székely fiaidtól üzenetet hoztam, szenvedő székelyek jajj szavát, térdre hullva kérlek, jöjj vissza hozzánk, mi közénk, s állítsd talpra e szegény nemzetet. Székely fiaid még mindig a te jelszavaddal ajkain várja a megváltó pillanatot, hogy lerázza magáról bilincseit. Még nem fajult el a székely vér. Minden kis csöppje drága gyöngyöt ér. Kaáli Nagy Lajos őrmester erdélyi menekült 1920. március 19-én” „Petőfi szelleme! Segíts bennünket rabságban senyvedő véreink felszabadításában! Az ÉME közp. kiküldötte Kenessey Károly Budapestről 1920. VI. 6.” „Talán sohasem lett volna olyan szükség egy Petőfire, mint most, hogy fülébe harsogja millióknak túl a csonka határokon „Talpra magyar!” ••• 1935. május 22-én Szántó Jenő Budapest” „Itt jártam szülőfaludban Nádfedeles kis kunyhódban És nincs számomra oly Palota Ki ennél szebb volna. Te tanítottál meg tűrni, szenvedni Te tanítottál meg a hazám szeretni Te tanaid után élek és halok Te tanaid után lészünk nagy magyarok. 1938. III. 15. Temereni Márton Soltvadkert” „Ha múltunkban nincs is öröm . . . Jövőnkben legyen remény! (Becsülettel Petőfi S. emlékére) Szebb jövőt! 1939. IV. 19. Barcsák János Budapest Magyarország trianoni kerékpárosa, bányamérnök” „Perger Gyula itt volt, mikor a magyar sereg trianont átlépte. 1941. április 11-én.” „Útban a déli határ felé: 1941. ápr. 11-én köszöntjük a magyar szabadság dalosát. Dr. Magyar Zoltán Dr. Popovics András Dr. Sipőtz Pál” „Itt járt 1941. április 11-én a magyar feltámadás első napján, mikor csapataink átlépték a szerb határt. Budapestről Tóth Mihály őrv. 61
