Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 12. szám - Henkey Gyula: Adatok a dunántúli magyarok etnikai embertanához
Fejjelző Férfiak Nők Dunántúliak 85,58 86,17 Duna—Tisza köziek 85,01 85,97 Palócok 85,85 86,76 Tiszántúliak 85,40 85,82 Magyarok összesen: 85,30 86,18 A fejjelzővel azt fejezzük ki, hogy a fej szélessége hány százaléka a fejhossznak. A fejjelző férfiaknál 81-en, nőknél 82-őn felül rövid, férfiaknál 86-tól, nőknél 87-től túl rövid. A fejjelző a dunántúli magyaroknál igen egységes, mindenhol a rövid és túl rövid kategóriákba esik. Legfokozottabban rövid a vörsi (Somogy megye) férfiak (86,67) és a csányoszrói (Baranya megye) nők (87,35), legkevésbé rövid a kőröshegyi (Somogy m.) férfiak (84,67) és a cecei nők (85,62) fejjelzője. A Duna—Tisza köziek kisebb mértékben rövid fejjelzője a kiskunok és a jászok kevésbé rövid fejjelzőjéből adódik. Arc jelző Férfiak Nők Dunántúliak 82,27 79,61 Duna—Tisza köziek 83,20 80,32 Palócok 82,61 79,71 Tiszántúliak 82,46 79,02 Magyarok összesen: 82,90 79,98 Az arcjelzövel azt adjuk meg, hogy az orrgyöktől az állcsúcsig mért morfológiai arcmagasság hány százalékát teszi ki az arcszélességnek (járomívszélességnek). A magyaroknál az arcjelző minden tájegységben, mindkét nemnél „széles”. A dunántúli magyarok az arcjelző tekintetében még a magyar átlagnál is fokozatosabban egységesek. A legszélesebb a vörsi férfiak (81,03) és a kőröshegyi nők (78,57), legkevésbé széles az ostffyasszonyfai férfiak (82,89) és a nádasladányi (Fejér m.) nők (80,07) arcjelzője. Jaromcsont formája (%-ban) Férfiak lekereelőrekített álló Dunántúliak 19,6 69,7 Duna—Tisza köziek 29,2 60,9 Palócok 30,4 62,4 Tiszántúliak 23,1 68,5 Magyarok összesen: 28,0 62,9 Nők előre keskenyedő lekerekített előreálló előre keskenyedő 10,7 19,7 74,7 5,6 9,9 33,4 60,7 5,9 7,2 31,1 64,4 4,5 8,4 22,3 74,5 3,2 9,1 30,6 64,2 5,2 Mind a dunántúliaknál, mind a többi tájegység magyarjainál a frontálisan lapult (előre- álló) járomcsont van többségben, ami egyike a legjellegzetesebb keleti örökségeinknek. A járomcsontnak ez az előreálló formája még kissé fokozottabban jellemző a dunántúliakra, mint a többi tájegység magyarjaira. Ez a forma a leggyakoribb az egyházasrádóci (Vas m.) férfiaknál (81,5%) és a vörsi nőknél (92,3%). 61