Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 12. szám - Kiss Ernő: „Ebben a pillanatban elszabadult a pokol” (Az egykori 37/8. század parancsnokának Don menti emlékei - Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Szabó Péter)
sülten sem hagytam el a századomat és azóta is végig az első vonalban voltam. így történt, hogy 1943 január 12-én, egy Osztrogozsszkból induló vonattal hazajöttem egy havi szabadságra. A századom irányítását egyik szakaszparancsnokom vette át. Csak Kijevben tudtam meg, hogy az oroszok éppen azon a napon indították meg a nagy támadást, mikor én Osztrogozsszkból hazafelé vettem az utamat.19 JEGYZETEK 1 1942 elején a gyorshadtest visszatérte után, s még a 2. magyar hadsereg kiszállítása előtt öt magyar gyalogdandár — 105., 102., 108., 121., és a 124. — tartózkodott a német hadsereg által megszállt ukrajnai területen. Az ország egész területéről szerveződött, megszálló, biztosító és őrszolgálati feladatokat ellátó dandárok közül a 121.-be kecskeméti 13. gyalogdandárbeli (1942 márciustól 13. könnyűhadosztálybeli) alakulatokat is beállítottak. Nevezetesen a kecskeméti 37. ikerczred- parancsnokságot és közvetlenek valamint a ceglédi 37/11 ikerzászlóaljat. 2 A század a kecskeméti 13. könnyűhadosztály 7/III. zászlóaljának ikerzászlóaljába tartozott. Állomáshelye Kiskunfélegyháza volt. Ezredparancsnoksága azonban a budapesti 31. ikerezredpa- rancsnokság volt, ugyanis a 2. magyar hadsereg alakulatainak szervezésekor azok személyi állományát nemcsak illetékességi területükről, s mozgósítási tartalék állományukból, hanem az ország egész területéről, egyenletes elosztásban hívták be. Ennélfogva a mozgósított és a keleti hadszíntérre kiszállított 2. magyar hadseregbeli alakulatok állományába szervezetszerűen oda nem tartozó gyalogezredek, zászlóaljak, ütegek stb. is bekerültek. A kecskeméti 13. könnyűhadosztály mozgósíthatta teljes 7. un. anyaezredét (ezredparancsnokság, ezredközvetlenek, valamint a 7/I.-III. zászlóaljak). A másik ezredparancsnokságát, annak ezredközvetlenek és további egy zászlóalját (31/11.-t) azonban a budapesti 1. anyaezred ikerezredétől, a 31.-től kapta. A könnyűhadosztály parancsnokai a doni harcok alatt 1942 novemberéig Grassy József /Szőllős 1894. 12. 31. — Újvidék 1946. 11. o4.) vezérőrnagy, ezt követően Hollósy-Kuthy László (Buziásfurdő 1896. 08. 23. — Székesfehérvár 1979. 06. 25.) vezérőrnagy voltak. 3 Bagi Vilmos (Szelevény 1915. 01. 25. — Márianosztra 1960. 04. 06.) százados. 1942. június 22.-től október 3-áig a 7/1. nehézfegyverszázad (géppuskás), majd ezután a 7/1. zászlóalj parancsnoka. A IV. hadtest 1943. január 13.-ai ellentámadása során Bolgyirevkán megsebesült. 4 A kecskeméti 13. könnyűhadosztály állományába tartozó alakulatoknak 1942. június 17,-étől július 10,-éig tartott a keleti hadszíntérre való szállítása. A vasúti szállítás Kecskemét—Érsekújvár—Galánta—Zsolna—Jablonkai hágó—Katowice—Radom—Breszt—Pinszk—Kalinkovicsi —-Rjecsica útvonalon történt. Ezt a távolságot a szerelvények 6 nap alatt tették meg. 5 A 2. magyar hadsereg második vasúti szállítási lépcsőjébe besorolt alakulatoknak, köztük a 13. könnyűhadosztály alakulatainak is hátul, jóval az arcvonal mögött jelölték ki (Kurszktól 400 km-re Ny-ra) a kirakó körzetét, mert a partizáncsoportok megrongálták és használhatatlanná tették a Kurszk körzetébe tartó egyetlen vasútvonalat. 6 A puskás századok fegyverzete 12 db golyószóróból, 2 — 2 20 mm-es nehézpuskából és 50 mm-es gránátvetőből állt. A legénység egyéni fegyverzete a felsoroltakon kívül az átfúrt csövű Mannlicher puska volt. 7 A teljes gyalogsági menetfelszerelés súlya a legénységnél 20-30 kg között mozgott. Egy, csak puskával rendelkező honvéd esetében ez az alábbiakból állott: gyalogsági hordkészülék, sátorlap, köpeny, gázálarc, tölténybőrönd, kenyértarisznya, gyalogsági ásó, rohamsisak, valamint tábori takaró. A legnehezebb terhe a golyószórósnak, illetve a rádiókezelőnek volt, mivel ők a felsoroltakon kívül vitték még súlyos gólyószórójukat illetve rádiójukat. 8 A kecskeméti 13. könnyűhadosztály alakulatainak nem volt zavartalan a Donhoz való felvonulásuk. 31. gyalogezredet partizánerők ellen vetették be. Ez az alakulat a brjanszki erdőség területén 1942. július 24.—30. között lezajlott harcok után csak augusztus 24-re ért ki a doni állások mögé. (Hadtörténelmi Levéltár, 2. magyar hadsereg anyaga a továbbiakban: HL. 2. HDS. (6. fasc. 678. sz. naplómelléklet) 9 Az esős időjárás miatt a támadás időpontját szeptember 9-ére halasztották. 10 Az urivi szovjet hídfő felszámolására tett harmadszori vállalkozásban a 2. magyar hadseregparancsnokság alá rendelt XXIV. német páncélos hadtest parancsnoksága alatt a 168. német gyaloghadosztály, az 1. magyar páncélos hadosztály és három magyar könnyűhadosztály (20., 13. és a 7. egy része) vett részt, a magyar és a német légierő, valamint a német nehéztüzérség támogatása mellett. A támadási terv szerint a 168. német gyaloghadosztálynak és a 20. könnyű58
