Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 12. szám - Csapody Tamás: A hatalom és a klérus
szembeállítani a római katolikus egyházat valamint az államot.”51 (Az újságcikk záró része a történelem katolikus vallású katonáinak példáját idézi.) A katolikus sajtó sem marad néma: előbb a Katolikus Szó, majd az Új Ember szentel írást a katona-kispapok témájának. Bakonyi József, az OBT Katolikus Bizottságának titkára — akit éppen október 23-án, „az állam és az egyház közötti jó viszony és hívők és nem hívők társadalmi együttműködése érdekében kifejtett eredményes munkája elismeréséért” a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntettek ki52 — a Katolikus Szó hasábjain53 „Az egyház és a haza szolgálatában” címmel a kispapok katonai szolgálatának fontosságáról, hasznosságáról ír. Az Új Ember eltekint a katonai szolgálat nagyszerűségének tárgyalásáról és a helyzet tényszerű leírására törekszik.54 Mindkét írás apropója az, hogy a papi katonai szolgálat bevezetésének 20. évfordulójára a HM laktanyalátogatásra hívta meg a katolikus sajtó képviselőit október 31-én. (Az eddig példa nélkül álló látogatást Bakonyi József történelminek nevezi.) Az év utolsó hónapjában Vatikánba látogató Miklós Imre vezette magyar állami küldöttség találkozik Colasuono különleges ügyekkel megbízott apostoli nunciussal, Casacoli bíboros államtitkárral, „külügyminiszterrel” és több magasrangú egyházi személyiséggel. Miközben Rómában „a két felet érintő egyházpolitikai kérdésekről”55 tárgyalnak, addig itthon az MKPK Paskai vezetésével megtartja téli ülését. (Egyik napirendi pont: az Assisi békenap jelentőségének a méltatása.) A Béke Világnapján — 1987. január elsején — az MKPK üzenetben fejtette ki álláspontját a békéről, illetve ennek kapcsán a romániai magyar kisebbség sanyarú helyzetére hívja fel a figyelmet. Január végére az Európa Tanács keretében működő Emberi Jogok Operativ Bizottsága elkészítette a katonai szolgálatmegtagadásról tanulmányát, amely nyomán áprilisban az Európa Tanács a lelkiismereti okból történő katonai szolgálatmegtagadás jogának az elismerésére hívta fel az országok figyelmét.56 Február 9-én, II. János Pál pápa Paskait fogadja magánkihallgatáson, 19-én Lázár György miniszterelnökkel pedig hivatalos tárgyalásokat folytat. Utóbbin a felek „ ... szívélyes légkörű eszmecserén áttekintették a magyar állam és az egyház kapcsolatait, a béke érdekében megfelelő közös erőfeszítések lehetőségeit. Egyetértettek abban, hogy a Vatikán és a magyar állam kapcsolata jó .. .”57 sőt „ ... kiegyensúlyozott és rendezett, és a jövőt is ennek az útnak a követése határozza meg.”58 A találkozások eredménye: a március 3-ai dátummal — az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával — kiadott pápai bulla Paskai Lászlót, az Opus Pacis tagját, ferences szerzetest, kalocsai érseket nevezte ki Esztergom metropolita-érsekévé. Ezzel egyidőben a pápa Marosi Izidor Istvánt váci megyéspüspökké, Dankó Lászlót cimzetes püspökké, kalocsai apostoli kormányzóvá nevezte ki. A kinevezésekről beszámoló Új Ember első oldalán az új egyházvezetők fényképeit és életrajzát, míg a harmadik oldalon, a 60 éves, születésnapját ünneplő Miklós Imre fényképét és méltatását közli.. .59 A születésnapi köszöntő az egyház és állam jó kapcsolatának („a Mű”) jeles közreműködőjeként tiszteleg az ÁEH államtitkára előtt. Cserháti József a tavaszi MKPK-konferencián, mint a Püspöki Kar titkára kinevezése alkalmából ezekkel a szavakkal köszöntötte Paskai Lászlót: „ ... olyan személy került a magyar katolikus egyház élére, akiről bizalommal mondhatjuk, hogy a néhai Lékai László bíboros prímás eredményes egyházkormányzatának méltó folytatója lesz .. .”60 A beiktatásakor állami és egyházi vezetők jelenlétében mondott ünnepi szentbeszédében a főpásztori trónon helyetfoglaló, püspöki tiarát viselő Paskai, „Assisi Szent Ferenc példáját fölidézve az egyházon belüli egység, a tekintélyek tiszteletének fontosságára mutatott rá”61 A főpásztor szentbeszédében többek között szólt az egyházon belüli és kívüli párbeszéd szükségességéről, hozzátéve, hogy: „A párbeszéd sajátos feladata az állam és az egyház közötti jó kapcsolat további erősítése...” „ ... Ezt kívánom tovább építeni az elődök szellemében, népünk javára, a világ békéjéért.. .”62 Cserháti a beiktatást követő fogadáson „Kifejezte abbéli reményét is, hogy a Püspöki Kar gondolkodása nyitott, valóságlátó és haladó lesz, s így a kormány segítségére lehet — a hívek belső mozgósításával — a nemzeti kérdések megoldásában.”63 Miklós Imre az ÁEH, a kormány, a HNF Országos Tanácsa nevében jókívánságát fejezte ki, majd a jövőről szólva többek között megállapította, hogy: „Nincs okunk a jól bevált gyakorlatunk alapelveinek megváltoztatására” 64 32
