Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 12. szám - Erdélyi cigány epikus énekek (Mujkálo Zlotári; Dermenka) - Bari Károly gyűjtései és fordításai

mikor harmadszor fújtatott, Hires Jankó talpra ugrott tizenkétszer gyönyörűbben, tizenkétszer gyönyörűbben. Adjon Isten, kedves mamó, adjon Isten, jó apácskám, jaj, de mélyen elaludtam, jaj, de mélyen elaludtam! Lelkem fiam, Hires Jankó, bizony oly mélyen aludtál, fekete világban voltál, holtak országában jártál! Apád, anyád nem lett volna, össze nem forrasztott volna, rézkohóba nem tett volna, tűzzel nem élesztett volna, föl sohase keltél volna, föl sohase keltél volna! Jól jegyezd meg, édes fiam, jól jegyezd meg, édes fiam, apjának ki nem fogad szót, szavaira nem hallgatva tiltott leány után ered, veszedelem utoléri, veszedelem utoléri. Láttalak én ablakomból, kapun mikor kirúgtattál, amikor te elindultál, jegyeseddel találkoztál! Véle, akit kiszemeltünk, akit néked eljegyeztünk, aki mint a napsugárka — gazdag hírű cigány lánya! Jegyespárod, gyűrűs mátkád legszebb rózsát szakította, mosolyogva néked adta, mellényed zsebébe tűzted. Hármat ugrott lovad lába, ledobtad az út porába, rátiprattál, eltapostad, rátiprattál, eltapostad. Jegyes mátkád mindent látott, jegyes mátkád mindent látott, nagy átokkal megátkozott, nagy átokkal megátkozott: Hires Jankó, gyűrűs párom, Híres Jankó, gyűrűs párom, érjen utol sötét átkom, érjen utol sötét átkom! Ahogy azt a rózsaszálat mellény zsebedből kitépted, lelkedet is úgy tépjék ki, lelkedet is úgy tépjék ki! Lélegzetedet az Isten gyökerestől kiszakítsa, halál porába hajítsa, halál porába hajítsa! Bizony, fiam, Híres Jankó, jegyesednek átka ért el! De az Isten jó volt hozzád, megkönyörült életednek, halálodból feltámasztott, halálodból feltámasztott! Hallgass reám, édes fiam, jegyesedhez induljál el, házasságot kérjél tőle, örök hitet mondjál véle! Híres Jankó szót fogadott, mátkájához bekopogott, megkövette, meg is kérte, örök hitet mondott véle. Fényes lakodalmat csaptak, három napig ettek-ittak. Múltak napok, jöttek évek, ünnepei születésnek, gyermekeik sokasodtak, sokasodtak, gyarapodtak, éltek, amíg meg nem haltak, éltek, amíg meg nem haltak. Becsületes embertől hallottam, még becsületesebbnek elmondtam. Bari Károly gyűjtései és fordításai 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom