Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 12. szám - Erdélyi cigány epikus énekek (Mujkálo Zlotári; Dermenka) - Bari Károly gyűjtései és fordításai
Erdélyi cigány epikus énekek Borkíla, Borkila, Borkila, Borkíla, sátrak között sarjadt fényörizte rózsa, bimbócska voltál még, mikor elloptalak, mikor elloptalak, magammal hoztalak. Fölnevelgettelek, fölnevelg ettelek fehér zsömlécskével, fehér zsömlécskével, édes tejecskével, édes tejecskével. Vándorcigány vagyok, én vagyok, én vagyok, én vagyok, én vagyok Mujkálo Zlotári! Mujkálo Zlotári, utaknak cigánya, kinek fejszés tél is, kinek kaszás nyár is mindig útitársa, mindig útitársa! Borkíla, Borkíla, Borkíla, Borkíla, sátrak között sarjadt fényörizte rózsa, bimbócska voltál még, mikor elloptalak, mikor elloptalak, magammal hoztalak. Fölnevelgettelek, asszonnyá tettelek, sok az apró gyermek, sok az apró gyermek. Aranykorbácsával lovát korbácsolva uraság fog jönni, uraság jön érted, Mujkálo Zlotári el akar majd vinni, el akar majd vinni. Fennszóval fog szólni: Tegyünk fogadságot, férfimódra küzdjünk, melyikünk lesz győztes! Menjünk viadalra, menjünk viadalra, övszaggató harcra, övszaggató harcra! Kinek derékszíja erősebben bírja, azé lesz Borkíla, azé lesz Borkíla! Érted verekszem majd, ne terveljél ármányt, sok az apró gyermek, ne hagyjál el, asszony! A ranykorbácsával lovát korbácsolva uraság érkezik, uraság érkezik, ellenem érkezik, ellenem érkezik. Borkila, Borkíla, Borkíla, Borkíla, téged akar az úr tőlünk messze vinni! Ne félj, ember, ne félj, nem foglak elhagyni, nem foglak megcsalni, csúful elárulni! Ármányom pengéjét nem reád készítem, készítem az úrra, készítem az úrra Hallod-e, Zlotári, hallod-e, Zlotári, asszonyodért jöttem, asszonyodért jöttem, 7
