Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1990 / 11. szám - Szilágyi Károly: Jugoszláviai alternatív mozgalmak
11 „Nem vagyunk mindenáron Jugoszlávia mellett és nem akarjuk mindenáron feldarabolni Jugoszláviát. Erről Jugoszlávia népeinek kell dönteniük teljesen szabadon, előbb külön-külön, azután pedig együttesen, békeszeretőn és megegyezésesen, demokratikus módon.” (Horvát Szociálliberális Szövetség) 12 „A régi depolitizált politikai rendszerben, amelyben a politika elvben tilos volt, ahol a hatalmi harc az egyik legdurvább szidalomnak és bűnüldözési oknak számított, szükségszerűen kialakult valamiféle párhuzamos ,politikai rendszer’, amely ellenőrzés és fegyelmezés útján politizálta a társadalmi élet másik területét — a közélet depolitizálásának fonákja a ,különtér’ politizációja (volt). A köztér számunkra annyit jelent, mint egyéni és közösségi cselekvést a nyilvánosság nyílt terén, a legkülönfélébb politikai vagy nem politikai szervezetekben, a politikai rendszerben, a tömegtájékoztatási eszközökben és hasonlókban. Különtéren pedig azt értjük, ami a társadalmi élet fennmaradt megjelenési formáiban történik: a vállalatokban, közszolgálatokban, államapparátusban, igazságszolgáltatásban és az állam represszív szerveiben . . .” (SZSZISZ — Liberális Párt) 13 Demokrata Fórum 14 Bővebbet a gazdasági életre vonatkozó fejezetben. 15 Demokrata Megújhodási Mozgalom 16 Szerb Nemzeti Megújhodás 17 A HDK, mint ismeretes, elsöprő győzelmet aratott a horvátországi választásokon. 18 SZSZISZ — Liberális Párt 19 Szlovén Kereszténydemokraták 20 Alapszabályuk A tagság kötelességei című fejezetében az első helyen ez áll: minél tovább élni. Vagy: A párt megszűnése c. fejezetben egyebek között kimondják, hogy pártjuk akkor szünteti be működését, ha meghal az utolsó ősz párduc is. Itt említeném meg azt is, hogy az előző korszak dögunalmas, dagályos, panelekből összezutyult, emészthetetlen politikai irományaival ellentétben az alternatívok programjai, egy-kettő kivételével, rövidek, magvasak, célratörők, s nem egyszer szellemesek is. A szlovén fiatalok egyhelyütt Pozsgay Imrét idézik például: „A szocialista és nyugati demokrácia között semmi különbség sincs, ahogy a villamosszék és a közönséges szék között sincs.” Vagy J.M. Keynest: „Hosszú távon szilárdak az árak és a foglalkoztatás. De hosszú távon mi mindannyian halottak vagyunk!” 21 Horvát Demokrata Közösség 22 Már maga az államalkotó kifejezés is irritál egy kicsit. Ha csak a szerbség az államalkotó elem itt, akkor mi a fene vagyok én, akinek ősei legalább százötven éve túrják ezt a jó bácskai földet, aki maga is ebben a Jugoszláviában született, itt dolgozik és itt fizet adót — nem is keveset!? Mi az ördög a többi nemzetiségi, szlovák, román, ruszin, cigány, albán, török stb. stb.? Hasznos teher, melyet alkalomadtán majd ki lehet lódítani a léghajóból? 23 Vük Draskovic egy helyütt megejtő szerénységgel megállapítja, hogy „a szerbség ma is a legnagyobb lélekszámú, demokratikus bizonyságtételében a legkiemelkedőbb nemzet a Bécs és Konstantinápoly közötti térségben”. 24 Mondjuk nem éppen Franciaországban, amelyre oly szívesen hivatkoznak szerb értelmiségi körökben némi első világháborús bajtársi nosztalgiával (amiről azonban azok a fránya franciák eléggé el nem ítélhető módon rég megfeledkeztek, s nem átallanak olykor meglehetősen kíméletlen kritikát mondani a jelenlegi szerb politikáról). 25 Tették ezt azzal a roppant jól hangzó felkiáltással, hogy nem a nemzeti/nemzetiségi hovatartozás a fontos, hanem a rátermettség, tehetség stb., aztán kiderült, hogy a vajdasági összlakosság kb. tíz százalékát kitevő nemvajdaságiak soraiból került ki a tartományi vezetés 90 százaléka — nyilván kizárólag politikai rátermettség és tehetség okán. 26 A jugoszocializmus hét főbűnének egyike. Az utóbbi időben antik római hagyományokkal dúsítva illik értelmezni (vö. jupiteri és ököri szabadságok). 54
