Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 11. szám - Szilágyi Károly: Jugoszláviai alternatív mozgalmak

szocialista önigazgatás, diszkréten meghúzódó unitarizmussal a háttérben, középen pedig egy keletlen-sütetlen Valami, ami megpróbál demokráciára hasonlítani.

Kisebbségi — hagyományosan nem rózsaszín — szemüvegen át nézve az egészet mindenesetre érdekes mozzanatra figyelhet föl az ember: a bolsevizmusból és önigazgatásból elfelejtették átmenteni a nemzetiségiek számarányos politikai képviseletét szavatoló, úgynevezett nemzetiségi kulcsot25, ezzel szemben rögtön közölték velünk, hogy ki az államalkotó elem és ki csinálja itt a politikát, hogy végül a demokráciából is inkább olyanokat vetítsenek elénk, mint például az „egy ember — egy szavazat” elve (értsd: most aztán már tényleg azt csinál majd a többség, amit kénye-kedve tart).

Es mindezek után van képe egypár farizeusnak jó hangosan megkérdezni: mi az istent akarnak már megint ezek a magyarok a nemzeti alapon való szerveződéssel?26

Nos, adjuk át a szót a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének — mit is akarnak hát az itteni magyarok?

„A Közösség célja, hogy a demokratikus társadalomban a többi politikai szervezettel egyenrangúan és együttműködve síkraszálljon az egyéni és kollektív emberi jogok, főként a nemzeti egyenjogúság és a nemzeti önazonosság jogának érvényesítéséért; szorgalmazza az emberek, az eszmék, a kulturális meg a civilizációs értékek szabad áramlását a népek között, valamint állampolgáraink toleráns együttélését (...)

A VMDK különösen a kis nemzetiségek következő jogainak megvalósításáért száll síkra:

— a választott hatósági szervekben való arányos részvétel és együttműködés, valamint az igazgatási és igazságszolgáltatási szervekben való megfelelő képviseltetés joga;

— az anyanyelv használatának joga a hatósági és igazságszolgáltatási szervekkel való érintkezésben és a közéletben általában;

— a nemzetiségi intézmények, szervezetek, egyesületek és klubok megalakításának és működésének joga;

— a nemzetiségi nyelvű tájékoztatásra való jog;

— a nemzetiségek nyelvén folytatott művészi alkotómunka ápolására és védelmére meg az etnográfia megőrzésre való jog;

— jog a nemzetiségek helyzetével kapcsolatos tudományos kutatásokra;

— a nemzetiségi jellegű urbanisztikai egységek védelmére és az anyagi kultúra tárgyi emlékeinek megőrzésére való jog;

— jog az anyanyelvű általános és középfokú oktatásra, valamint a megfelelő felsőoktatási forma biztosítására;

— jog az anyaországok intézményeivel való szervezett kapcsolatokra, az ott nyújtott anyagi kedvezmények szabad használatára a tudomány és a kultúra területén való egyéni képzés és továbbképzés céljából;

— jog a nemzetiségek és nemzeti kisebbségek nemzetközi szervezeteinek munkájába való bekapcsolódásra.”

A programtételek önmagukért beszélnek, bennük van egyebek között az is, hogy a vajdasági magyarok nemcsak a maguk, hanem az ország, illetve Vajdaság minden kis nemzetisége, illetve nemzeti kisebbsége jogaiért harcolnak, s hogy ezek a jogok mennyire egyetemesek, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a célkitűzések tekintetében a Ruszinok és Ukránok Jugoszláv Szövetségének programja úgyszólván pontról pontra egybevág a VMDK programjával.

Összefoglalás és rövid helyzetjelentés

A jugoszláv alternatív mozgalmak Szlovéniában jelentkeztek először, ugyanitt vívták ki (koalícióra lépve) elsőkként a szabad választásokat és kerültek hatalomra. A mozgalom közben Horvátországra, majd az ország többi részére is kiterjedt azzal, hogy a különféle alternatív szervezetek és pártok felfutása is, számbeli gyarapodása is, érvényesülése is

52