Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 11. szám - Miroslav Holub: Délidő (vers) (Tóth László fordítása)

Miroslav Holub

Délidő

Zátonyra futva vesztegel a nap.

A boldogságtól remegnek a fák, halhatatlan pillangók énekelnek.

Kedvesnek látjuk az eget, miként szerelmesünk arcát.

A domboldalon

gyerekhangok bucskáznak lefele.

Napfény,

énekszó,

nyugalom:

valami készül.

Tóth László fordítása

Holub Miroslav

1923; cseh költő és esszéista, nemzetközi hírű orvosbiológus. 1968 után eltiltották a publikálástól, s csupán a nyolcvanas évek közepe táján térhetett vissza az irodalmi életbe. A kortárs cseh költészet legkiemelkedőbb alakja.

32