Forrás, 1990 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1990 / 11. szám - Ivan Slamnig: „Zágrábban lakott egy néger (vers) (Csordás Gábor fordítása)

Ivan Slamnig Zágrábban lakott egy néger Zágrábban lakott egy néger Egy Leeget nevű néger bokszoló, csuklóján bőrszíjat viselt, így járkált városszerte, méghozzá, ó egek, a háború kellős közepén a hitleristák sasfészkében, vad eset, ahol a levertek a kevertek vizet se kaptak. És nem kétlem, hogy rossz volt ez neki. Én is néger volnék, teszem azt, Lesothóból? vagy marokkói zsidó? vagy lapp, aki állítja váltig, hogy becsületes neve Sam? vagy roma, akit cigánynak neveznek? Avagy különc volnék, szakállas nő netán? vagy másfél méter magas? avagy van arra bármi más ismert okom, hogy más legyek, boldogtalan? Hisz minden rendben: én vagyok a többség, ateista apám katolikusnak nevelt, épp a megfelelő helyen; amit kellett, megtanultam, törlesztettem is itt-ott — mégis, mikor a szeretőmmel találkozom, megérintjük egymást, és körülnézünk, nem figyelnek-e, és némán nézzük egymást, mert hirtelen nem értjük ezt a nyelvet. És folyton várjuk azt a kombit, ami biztosan sárga és a rendszáma SS, hogy külön-külön elszállítson minket bevallott származási helyünkre. Csordás Gábor fordítása Slamnig, Ivan Horvát költő, született 1930-ban Metkovicban. Zágrábban bölcsészkart végzett, jelenleg az összeha­sonlító irodalomtörténet tanára ugyanott. Vendégelőadóként Firenzében, Bloomingtonban, Chicagó­ban, Amszterdamban és Uppsalában tanított szlavisztikát. Angol-amerikai költészetet fordít. Első kötete (Aleja poslije svecanosti) 1956-ban jelent meg. Legutóbbi kötetei: Dronta (1981), Séd scholae 1987), Tajna (1988). Zágrábban él. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom