Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 10. szám - Bibó István életrajzához; Levelek, dokumentumok (Közreadja: Lengyel András)
14. Hencz Aurélnak, 1969. augusztus 1. Kedves Aurél! Nagyon szépen köszönöm kedves leveledet és a főiskolára vonatkozó tájékoztatást, valamint különös hálával a kilátásba helyezett segítséget, mely, ha esedékes, akkor jövőre lesz az. Mellékelten küldöm a kért szövegeket. Az 1940-es Erdei-cikk nem más, mint a „Magyar város” c. mü utolsóelőtti fejezete. Mellékelten elküldöm e műből való egyetlen példányomat visszakérőleg, mert benne Feri kezeirásával vannak jelölve azok a — többnyire apró — változtatások, melyeket az 1949-ben elgondolt újrakiadás esetére az eredeti szövegen tervbevett. Küldöm továbbá az akkor megjelenésre szánt s általam írandó II. cikk fogalmazványát, valamint a közvetlen technikai ismertetést tartalmazó és Mattyasovszky Jenő által írni szándékolt III. cikk fogalmazványát, amit Mattyasovszky az én direktíváim alapján állított össze. Mindkét szövegből látni fogod, hogy a „megjelenésre kész” kifejezés e szövegek tekintetében a legenyhébb szóval mondva túlzásnak, de helyesen inkább szemérmetlenségnek minősíthető. Mindazonáltal használat után ezeket is kérném vissza. Bár ma is az az érzésem, hogy az egész elgondolás, elsősorban Feri részéről, kitűnően jó ösztönön alapszik, s a ma legmodernebb nyugati tervek sem tudnak ennél okosabbat, sőt most kanyarodnak oda a 60 000 körüli „város és környék” egység felismeréséhez, azért teljesen tisztában vagyok azzal, hogy az én szövegem egy hirtelen összeütött, nyugati irodalommal elegendően nem dokumentált valami. Ugyanez áll magára az egész térképösszeállitásra is, mely úgy érzem, jó módszerrel, de primitív technikával, kevés adat alapján s helyenként mechanikus pontozási rendszer alapján jut el olyan eredményekhez, melyeket a térképre tekintve enélkül is megkaphat az ember. Viszont meg vagyok elégedve az utolsó főtérképpel, mely elég jól érzékelteti térképen a valóságos, lehetséges és mérlegelt dolgok egy másmelletti-jét. Az Államtudományi Intézet az 1920-as évek végén létesült Teleki Pál távoli gyámsága alatt a Stat. Hiv. keretében, ott elsősorban a magyar területi igények adat-anyagát gyűjtötte, onnan került át a Teleki Pál Intézetbe 1940 körül, s 1949-ben — levetve minden eredeti statisztikai, nemzetpolitikai és kartográfiai kapcsolatot — Állam- és Jogtudományi Intézetté alakult. E címre írj: Bp. V. Szemere u. 10. (Vezetője 1940-ig Rónai András földrajztudós, 1949-ig, gr. Révay István statisztikus volt, azóta jogászok.) Ott kellene megkérdezni, de érzésem szerint nem sok anyag maradt utána. A viszontlátásig szeretettel ölel Pista U.i. Nagy örömmel értesültem, hogy Te e témakörrel teljes lendülettel foglalkozol. Összefogok állítani neked egy összefoglalást a belügyben 1945—46-ban készült előmunkálatokról és egy az Áll. tud. intézetben kezdett községrendezési anyagról. Ölel Pista Autográf. — Tulajdonomban. a főiskolára vonatkozó tájékoztatás: Bibó lánya, Borbála a szegedi Tanárképző Főiskolán szeretett volna tanulni (utóbb ott is végzett); Hencz Aurél tájékoztatása erre vonatkozott. — a kért szövegeket: Hencz Aurél ekkoriban már igazgatástörténettel foglalkozott, valamelyik témájához kérhetett segítséget Bibótól. — Feri: Erdei Ferenc (1910—1971), aki Hencznek még Makóról volt iskolatársa, s kapcsolatuk később is megmaradt. — Mattyasovszky Jenő: közigazgatási szakember, a negyvenes évek második felében együtt dolgozott Bibóval a közigazgatás reformján. Közös művük: Magyarország városhálózatának kiépítése. Tervezték és szerkesztették Bibó István és Mattyasovszky Jenő Bp. 1950. — Teleki Pál: (1879—1941) földrajztudós, politikus, két ízben is miniszterelnök. — Stat. Hiv.: Statisztikai Hivatal. — Rónai András: —gr. Révay István: gr. Révay József filozófus testvére, a Kelet-Európai Tudományos Intézetben együtt dolgozott Bibóval. Bibó róla is beszélt Huszár Tiborral folytatott beszélgetéssorozatukban. Budapest, 1969. aug. 1. 84
