Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 2. szám - Ohati Nagy László: Nem középiskolás fokon (Iliás Ferenc élete)
miközben szívből jövő nevetéssel tréfálkozott, vagy reményét nem vesztve festegette elénk az eljövendő szocialista társadalmat. Nem annyira magát féltette a lebukástól, mint inkább az ügyet féltette, amelyikért küzdött, nehogy egy harcossal is kevesebb legyen — ülvén a börtönben —, akinek tevékenységére szükség volt azokban a nehéz időkben. Nemcsak önmagát féltve keresett menedéket az üldözők elől, hanem másokért is aggódott. 1944 augusztusában ő küldte hozzánk két hétre Mód Aladárt, amikor Horthyék fel akarták göngyölni az illegális kommunista pártot, amelynek során a letartóztatási hullám Mód Aladárt is elérte.” A Varjú-tanya — másik nevén Pityer — sok embernek nyújtott menedéket, lengyel és amerikai katonáknak is. Fertőszentmiklóshoz közel, félreeső helyen, nyugalmazott jegyző földjén nem szúrt szemet a rendszer kakastollasainak. Uiásnak ezt megelőzően, országjárása során, meglehetősen gyakran volt módja hazalátogatni, így a szomszédos Varjú-tanyára is. Horváth Imre — később nyugdíjasként a MÉM Miniszteri Tanácsadó Testületének tagja — Varjú Pál és Ratatics István révén ismerte meg Iliást. Horváth akkoriban cipész volt apja kis műhelyében, a közeli Ivánon. A földet is művelő család kisgazda beállítottságú volt, Horváth azonban egyre elégedetlenebb lett a párt magatartásával, tevékenységével. Ő is otthonossá vált a Varjú-tanyán, s az ottani beszélgetések alakították ki tulajdonképpeni szemléletét, főképpen, Iliás és Ratatics jóvoltából. Iliást nagy tudású, szerény, egyszerű fiatalembernek ismerte meg — 1940-ben —, aki már akkor a munkás—paraszt—értelmiségi összefogás következetes, kitűnően felkészült szószólója volt. Az említett embereknek köszöni — utólag is — élete sorsfordulóját, hogy eljutott a magyar mezőgazdaság szolgálatáig és a kommunista mozgalomig. A Varjú-tanya vonzáskörébe tartozott Kutrucz Gizella, fiatal csallóközi — szimői — parasztlány is. Csallóköz — a Horthy-érához képest — mély, csehszlovákiai előzményű demokratikus hozadékkal kapcsolódott a magyar társadalomhoz. Mint ismeretes, Csehszlovákiában a kommunista párt is legálisan működött. Szimő jellegzetes kommunista falunak számított, s Kutruczék ebben meghatározó szerepet töltöttek be. Iliásra nagy hatással volt ennek a tájnak a fölkeresése, a beszélgetések az ottaniakkal — ezt visszaemlékezésében is hangúlyozza. Gizit rendszeres írásra biztatta — később újságíró is lett —, leveleztek is, könyveket is küldött neki. A fiatal leány 1943-tól Móricz Erzsébet (Csibe) budapesti könyvkereskedésében dolgozott, a györffysták köréhez tartozott, majd közreműködött az ellenállásban. Iliással később sem halványult el a barátsága; 1945-től, amikor már Gizi a debreceni kommunista párttitkár, dr. Balogh Elemér felesége volt, a városban jártakor nemritkán náluk aludt. Visszatérve az ántivilágbeli ügyekhez: Kutrucz Gizella a Parasztszövetség földműves szakosztályán belül női tagozatot szeretett volna létrehozni, ezt Iliás lelkesen támogatta. Gizella visszaemlékezése szerint „nevetős szemű, mosolygós, jóképű fiú volt, telve optimizmussal. Nagyon figyelmes, finom lelkű fiatalember.” Kiegészítheti ezt a mozaik-képet a következő idézet Nyékhegyi Géza vasvári parasztszövetségi (később letartóztatott) aktivista Varjú Pálnak, 1940 februárjában írt leveléből: „Kedves Pali és Mindenki! Még most is a Varjú-tanyai viták, kedves viták hatása alatt állok. Úgy mondhatom, két napot ismét otthon töltöttem. (...) Iliás Feri eredeti fiú, igen tetszik nekem. Főleg Zsilinszky Endre-féle mozdulatai tetszenek nekem.” A parasztszövetséges időszak Iliás Ferenc közösségi életének újabb fénykora volt. Szerves kapcsolat a népi írókkal és más szellemi vezetőkkel, a rendszeres országjárás jóvoltából bensőséges barátság parasztok, földmunkások ezreivel, falvak életének táj an - kénti kitárulkozása figyelő tekintete előtt — ez volt az osztályrésze azokban az esztendőkben. Donáth Ferenc, Fehér Lajos, Pollner György hol külön-külön, hol együtt állandó kapcsolatban állt vele, így működését folyamatosan a Békepárt irányította. Iliás természetesen beszámolt tapasztalatairól, s már maga az átadott címjegyzék is fölbecsülhetetlen értékű volt a mozgalom számára. 79
