Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 2. szám - Ohati Nagy László: Nem középiskolás fokon (Iliás Ferenc élete)

miközben szívből jövő nevetéssel tréfálkozott, vagy reményét nem vesztve festegette elénk az eljövendő szocialista társadalmat. Nem annyira magát féltette a lebukástól, mint inkább az ügyet féltette, amelyikért küzdött, nehogy egy harcossal is kevesebb legyen — ülvén a börtönben —, akinek tevé­kenységére szükség volt azokban a nehéz időkben. Nemcsak önmagát féltve keresett menedéket az üldözők elől, hanem másokért is aggódott. 1944 augusztusában ő küldte hozzánk két hétre Mód Aladárt, amikor Horthyék fel akarták göngyölni az illegális kommunista pártot, amelynek során a letartóztatási hullám Mód Aladárt is elérte.” A Varjú-tanya — másik nevén Pityer — sok embernek nyújtott menedéket, lengyel és amerikai katonáknak is. Fertőszentmiklóshoz közel, félreeső helyen, nyugalmazott jegyző földjén nem szúrt szemet a rendszer kakastollasainak. Uiásnak ezt megelőzően, országjárása során, meglehetősen gyakran volt módja hazaláto­gatni, így a szomszédos Varjú-tanyára is. Horváth Imre — később nyugdíjasként a MÉM Miniszteri Tanácsadó Testületének tagja — Varjú Pál és Ratatics István révén ismerte meg Iliást. Horváth akkoriban cipész volt apja kis műhelyében, a közeli Ivánon. A földet is művelő család kisgazda beállítottságú volt, Horváth azonban egyre elégedetle­nebb lett a párt magatartásával, tevékenységével. Ő is otthonossá vált a Varjú-tanyán, s az ottani beszélgetések alakították ki tulajdonképpeni szemléletét, főképpen, Iliás és Ratatics jóvoltából. Iliást nagy tudású, szerény, egyszerű fiatalembernek ismerte meg — 1940-ben —, aki már akkor a munkás—paraszt—értelmiségi összefogás következetes, kitűnően felkészült szószólója volt. Az említett embereknek köszöni — utólag is — élete sorsfordulóját, hogy eljutott a magyar mezőgazdaság szolgálatáig és a kommunista mozga­lomig. A Varjú-tanya vonzáskörébe tartozott Kutrucz Gizella, fiatal csallóközi — szimői — parasztlány is. Csallóköz — a Horthy-érához képest — mély, csehszlovákiai előzményű demokratikus hozadékkal kapcsolódott a magyar társadalomhoz. Mint ismeretes, Csehsz­lovákiában a kommunista párt is legálisan működött. Szimő jellegzetes kommunista falunak számított, s Kutruczék ebben meghatározó szerepet töltöttek be. Iliásra nagy hatással volt ennek a tájnak a fölkeresése, a beszélgetések az ottaniakkal — ezt visszaemlé­kezésében is hangúlyozza. Gizit rendszeres írásra biztatta — később újságíró is lett —, leveleztek is, könyveket is küldött neki. A fiatal leány 1943-tól Móricz Erzsébet (Csibe) budapesti könyvkereskedésében dolgozott, a györffysták köréhez tartozott, majd közre­működött az ellenállásban. Iliással később sem halványult el a barátsága; 1945-től, amikor már Gizi a debreceni kommunista párttitkár, dr. Balogh Elemér felesége volt, a városban jártakor nemritkán náluk aludt. Visszatérve az ántivilágbeli ügyekhez: Kutrucz Gizella a Parasztszövetség földműves szakosztályán belül női tagozatot szeretett volna létrehozni, ezt Iliás lelkesen támogatta. Gizella visszaemlékezése szerint „nevetős szemű, mosolygós, jóképű fiú volt, telve opti­mizmussal. Nagyon figyelmes, finom lelkű fiatalember.” Kiegészítheti ezt a mozaik-képet a következő idézet Nyékhegyi Géza vasvári parasztszö­vetségi (később letartóztatott) aktivista Varjú Pálnak, 1940 februárjában írt leveléből: „Kedves Pali és Mindenki! Még most is a Varjú-tanyai viták, kedves viták hatása alatt állok. Úgy mondhatom, két napot ismét otthon töltöttem. (...) Iliás Feri eredeti fiú, igen tetszik nekem. Főleg Zsilinsz­ky Endre-féle mozdulatai tetszenek nekem.” A parasztszövetséges időszak Iliás Ferenc közösségi életének újabb fénykora volt. Szerves kapcsolat a népi írókkal és más szellemi vezetőkkel, a rendszeres országjárás jóvoltából bensőséges barátság parasztok, földmunkások ezreivel, falvak életének táj an - kénti kitárulkozása figyelő tekintete előtt — ez volt az osztályrésze azokban az esztendők­ben. Donáth Ferenc, Fehér Lajos, Pollner György hol külön-külön, hol együtt állandó kapcsolatban állt vele, így működését folyamatosan a Békepárt irányította. Iliás természe­tesen beszámolt tapasztalatairól, s már maga az átadott címjegyzék is fölbecsülhetetlen értékű volt a mozgalom számára. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom