Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1989 / 11. szám - Goór Imre: Gulyás Géza grafikái
Goór Imre Gulyás Géza grafikái ulyás Géza színes grafikáinak Forrás-beli fotói csak halovány másai az eredetieknek, pedig a tört kékek, zöldek és okkerek fontos hangulati hangütései a szilárd egységbe foglalt kompozícióknak. Az alkotó ezzel nyújt kapaszkodót a szemlélőnek az elfogadáshoz, a megértéshez. Gulyás Géza e világra Pesten landolt, majd kényszerpályára röppent. Szakközépiskolai érettségi után finommechanikai műszerész, vasúti villamosberendezések kezelője és javítója Szolnokon. Innen egy szerencsés lépéssel máris mundérban tetszeleg és - a sereg nagyobb dicsőségére — Szappanos István képzőművészeti egyenkörében rajzol, fest, tanul anatómiát, művészettörténetet, s lényegében jobbik önmagához közeledik. Kijárja a fegyelmezés és önmérséklet iskoláját, megtanulja az emberi függőség kényszerű helyzeteiben a befelé forduló egyensúlyozást, melyek a művészet kertjében mind-mind virágba fordulhatnak. Művésztanárával az egyenruhából kibújva is barátságot tart, arra a fokra hág fel, ahonnan a közönséges halandónál messzebbre láthat. A rajzolás megszerzett ismeretében már nyomatokat készít, előbb látvány szerűeket, majd egyre összetettebbeket, a valóság és fantázia határvonalán egyensúlyozókat. Sikeres grafikusként rendszeresen kiállít, tárlati,pályázati díjakat nyer, munkáiból jut a múzeumokba, állami hivatalokba. Állandó kereső izgalomban misztikus, transzcendens világok felé fordul, ókori, középkori képélmények, olvasmányok tágítják fantáziáját. Megnősül, Lakiteleken telepedik le, értő-segítő művészfeleséggel, alkotó és vitapartnerrel gazdagodik. Puritán életvitel, földes utca, kicsi fehér ház, gyepes udvar, két gyerek, kicsi műhely. Az itteni művelődési házban ANTOLÓGIA-estet rendeznek. Áz ANTOLÓGIÁT Lezsák Sándor költő állította össze bel- és külhoni költők verseiből, akiket EGY nemzeti tudat és esztétikai minőség kapcsol össze. Lezsák hosszú évek óta szervezi, rendezi azokat az irodalmi megmozdulásokat, melyeket az „acélkor” gyanakvással néz. Lakitelekre hivatalosak Erdélyből, a Felvidékről, Kárpátaljáról és a Délvidékről legjobb Íróink, költőink. Az elhárítás, mint nyél végén az ostor, gyakran pattogtat a lakiteleki portán. A három T-ből a tiltás és tűrés közt vacillál a hivatal. Talán a bátor indítás és a szembeszegülés eredménye, hogy a Lezsák-estek mind színvonalasabbak, mind nagyobb körben elismertek s céljaik kimondatlanul is meggyőzőek a helyi lakosság előtt éppúgy, mint a haladó magyar gondolkodók előtt. Szellemi áramlatukba képzőművészek lépnek. Köztük Lezsák Sándor munkatársaként Gulyás Géza és felesége, Gyöngyösi Gyöngyi. Lezsák őket kéri meg az ANTOLÓGIA legtöbb költeményének illusztrálására. A grafikákból kiállítást rendeznek a költői esten. Az est és a kiállítás a hatalom alkalmazottaiban indulatokat és ügyetlen tetteket szökkent szárba: feddés, elbocsátás, fegyelmi, tiltás, letiltás, kizárás, elkülönítés ... Ferde világok. A tengerentúlig látszanak szenátori felszólalásban harsánykodnak. A 32 éves Gulyás Géza eszejárása eddig is alkalmas volt a jelentős szellemi zivatarok záporainak tisztulatára; most az események közepébe kerül, ami fokozott munkára, a művész társadalomformáló szerepének betöltésére serkenti. Régen a látványban gondolkozott. Akkori technikája: vastag, fényes műanyag lemezre felvitt olajfesték, melynek feketéjét törli ki mind világosabbra vattával, ronggyal, ujjal, 86
