Forrás, 1989 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 11. szám - Ryszard Kapuściński: Lapidárium (VI. rész, fordította: Szenyán Erzsébet)

Woodstock előtt balra látható a Blenheim kastély, Malborough hercegének rezidenciája, melyben Churchill született. A kaputól hosszú, hosszú út vezet a kastélyig. Az út hosszúsága rendkívül fontos! Ennek a távolságnak jelképes és lélektani jelentősége van. Jelképes, mert hangsúlyozza a távolságot köztünk, egyszerű emberek, alattvalók és a messzi távolban uralkodó felség között. Lélektani, mert míg végighaladunk a hosszú úton, fokozatosan megfelelő hangulat, alázat, engedelmesség alakul ki bennünk, meghatódottság lesz rajtunk úrrá, hiszen egy más, magasabb világhoz közeledünk, mely egy pillanatra fogadni hajlandó minket.

V. 6. London

A „The Guardian” szerkesztőségében Bili Webnél. A világ minden szerkesztősége egyforma képet mutat. Lázas futkosás a folyosókon, rendetlenség az íróasztalokon, papírokkal teli székek, kosarak, szétdobált lapok a padlón. írógépek kopogása, telefonok zaja, átható nyomdafesték szag. Minden szobában polcok, rajtuk rendetlenül tornyosuló régi, poros könyvek, melyekbe soha senki nem néz bele, de nem is rendezgeti, selejtezi őket senki. Szeretem ezt a nyüzsgő, feszült, fecsegő, kissé taszító és bolondos világot, azonnal otthon érzem magam benne. Este vacsora Bilinél. Ott van Neal Ascherson is. Bili azt mondja, hogy a közép- osztály az egész világon növekszik, egyre népesebb lesz, s egyre lejjebb szorítja a munkásosztályt és a parasztságot.

Dr. John Simmons, All Soul’s College. A dolgozószobájában kávézunk. A harmadik világról folyik a szó, ilyeneket mond:

— H. T. Buckle azt állította, hogy a társadalom sorsát a termőföld és az éghajlat determinálja;

— Simmons úgy véli, hogy minden országnak megvan a maga külön, optimális civilizációs szintje (egy adott korszakban), s e szint erőszakos átlépésének kísérlete katasztrófával végződik;

— az angliai krízissel kapcsolatban azt állítja, hogy az imperializmus az imperialistát is korrumpálja (az anyaország társadalma magas színvonalon él, s erről a gyarmatbirodalom elvesztése után sem tud lemondani);

— a politikában növekszik az érzelmi tényezők mennyisége és ereje — pl. a vallásé, a nacionalizmusé stb.

Régi fotókból készült album: „The Russian Empire 1855—1914” (Chloe Obolensky, London, 1980). Súlyos, masszív alakok, mintha a földből nőttek volna ki. Az egyik fotón egy tejesasszony, aki házról házra jár Moszkvában a tehenével. Nagy harang-piac Nyizsnyij Novgorodban. Oroszországban csak 1755-ben alapították az első egyetemet! A fotókon rengeteg az egyenruhás ember. Aki fontos ember (kezdve a cártól), egyenruhát visel. A civil öltözék általában az alacsonyabb rang, sőt, a szegénység jelképe. Két társadalom van itt jelen — az egyenruhásoké és a civileké. Az egyenruhások irányítanak. Ezeken a fotókon Oroszország egyenruhás állam.

Közvetlenül az ablakom előtt tulipánok nőnek (a Bradmore Roadon lakom egy szuterénban). Csak akkor vettem észre a virágokat, amikor az egyiknek lehullott a szirma. Vagyis a képet a benne hirtelen megjelenő szabálytalanság által vettem észre. Csak a szabálytalanság pillanatában!

37